Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


14_1.jpg
Forrás: ITB

Több mint kétszer annyi befektetést kaptak tavaly a fintech társaságok világszerte, mint 2017-ben, és több tízmilliárd dollárt meghaladó cégfelvásárlás is történt a szegmensben. Itthon a szabályozási környezet nem kedvez a nemzetközi versenyre készülő innovatív pénzügyi cégeknek, közülük az egyik legsikeresebb már azt fontolgatja, hogy másik uniós országba helyezi át székhelyét.

Egyedi tesztelési lehetőséget képes biztosítani a startupok számára az MKB Fintechlab az MKB Pénzügyi Csoport tagjaként, ez az egyik legfontosabb versenyelőnye – jelezte érdeklődésünkre Pereczes János, a Fintechlab ügyvezető igazgatója. „Az induló fintech startupok jellemzően nem rendelkeznek ügyféleléréssel, így ha egy-egy terméküket bankoknak szeretnék értékesíteni, általában végeláthatatlan tárgyalásokkal kell kezdeniük. Mi abban hiszünk, hogy minden termékfejlesztésnél – legyen az egy startup vagy egy bank fejlesztése – elengedhetetlen az ügyfelek bevonása. Az ügyféligények professzionális kiszolgálása nem lehetséges megfelelő tesztelési lehetőség nélkül. A technológia a digitális transzformáció eszköztárát biztosítja, az ügyféligények segítenek a prioritások felállításában és az eszközök kiválasztásában” – részletezte Pereczes János.

 

Lépéskényszerben

Hasonló lépésre kényszerülhet a hazai fintech szektor egyik meghatározó szereplője, a Barion Payment is – igaz, az ő esetükben az uniós átlaghoz képest jóval kedvezőtlenebb magyar szabályozás indokolná a váltást. Kiss Sándor, a társaság alapító-vezérigazgatója a cég háttérbeszélgetésén jelezte, hogy a következő körös befektetést még mindenképpen megvárják, de ha addig nem változik kedvező irányba a jogszabályi környezet, akkor át kell helyezniük egy másik, jobb feltételeket kínáló uniós tagállamba a központjukat.

Száguldó e-kereskedelem

Kiváló lehetőséget jelentenek a feltörekvő fintech cégek számára az e-kereskedelmi vállalkozások, ahogyan a Barion példája is mutatja, ráadásul egy olyan szektorról van szó, ahol még évekig stabil növekedés várható. Az eNET június elején nyilvánosságra hozott adatai alapján a múlt évben a webáruházak belföldi online nettó forgalma 669 milliárd forint volt, ami 23 százalékos bővülést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Az egy netes vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom pedig 111 ezer forintról 124 ezer forintra növekedett. A legnagyobb volumenben értékesített termékkategóriák élén továbbra is a számítástechnikai eszközök állnak, ezt követik fej-fej mellett a szórakoztató elektronikai eszközök és a ruházati, sportruházati termékek. A  dobogó harmadik fokán pedig a lakberendezési termékek állnak. Az eNET elemzéséből az is kiderül, hogy a hazai fogyasztók ennél jóval többet költenek el webshopokban, mert egyre többen vásárolnak külföldi online áruházakból is, így a teljes forgalom a múlt évben már meghaladhatta az ezermilliárd forintot.

 

A Barion 2017 végén jelentette be, hogy hatmillió eurós befektetést kapott a cseh PPF Grouptól. A Petr Kellner érdekeltségébe tartozó vállalatcsoport számos ágazatban van jelen, a pénzügy mellett például a távközlésben is, ahol a legnagyobb cseh mobilszolgáltató és többek között a magyar Telenor is a tulajdonukban van. A pénzügyi szegmensben pedig hozzájuk tartozik például a világ egyik vezető személyi hitel szolgáltatója, a HomeCredit. A magyar társaság azon kevés hazai fintech cégek egyike, amelyek határozott stratégiát követve törekednek a nemzetközi piaci jelenlét erősítésére, és a PPF Grouptól is elsősorban ennek a célnak a megvalósítására kapták a befektetést. A vállalat fő megoldása a webshopok számára nyújtott online fizetési szolgáltatás, amit 2017 végén mintegy 2000-2500 online áruház használt, napjainkra pedig már több mint ötezer, és a magyar mellett cseh, szlovák, osztrák és már német ügyfeleik is vannak.

„Mi vagyunk első és egyetlen e-pénzt kibocsátó cég Magyarországon, és bár jól hangzik ez a kijelentés, de szomorú tény. Mi határon átnyúló szolgáltatást végzünk, vagyis ha az Európai Unióban engedélyt kapunk pénzügyi tevékenységre, akkor azt az összes tagállamban folytathatjuk. A szabály azonban úgy szól, hogy az anyaország felügyeleti szervének jogrendjét kell betartani, és a mi esetünkben ez egyáltalán nem jelent előnyt. A tudatosabban gondolkodó országokban az elmúlt években nagyon odafigyeltek arra, hogy innovatív pénzügyi szolgáltatások megjelenését támogató jogszabályi környezetet alakítsanak ki, az Egyesült Királyság mellett ilyen ország például Luxemburg vagy Litvánia, mely az egyik nagy nyertese a Brexit miatti elvándorlási hullámnak, hiszen az utóbbi két-három évben mintegy 100 fintech cég költözött át oda. Magyarország ezzel szemben a szabályozási szempontból lemaradó államok között van, ami természetesen érződik abban is, hogy mennyire sikeresek a hazai innovatív pénzügyi vállalkozások” – ismertette a helyzetet Kiss Sándor.

 

Megfojtjuk a piacot

A Barion vezetője a szabályozási problémákra példaként említette az új ügyfelek regisztrálásának folyamatát, melynek során itthon olyan adatokat is elkérnek, amit a külföldiek sokszor értelmezni sem tudnak, és ami miatt magánszemélyek esetében is másfél-kétszer annyi időt vehet igénybe egy ilyen folyamat, mint kedvezőbb jogszabályi környezetből érkező vállalkozásoknál, míg cégeknél még jóval hosszabb lehet az eljárás. Egy másik komoly probléma a hazai fintech társaság versenyképessége szempontjából – ami egyébként a teljes pénzügyi szektorban érezteti hatását – a tranzakciós illeték, ami évente 500 forint bankkártyák esetében. „A tranzakciós illeték adóbevételt jelent ugyan – a magánszemélyek által használt kártyák után 20-30 milliárd forintos tétele lehet –, de hátráltatja az elektronikus fizetés elterjesztését, a készpénzmentes gazdaság megvalósítását” – tette hozzá Kiss Sándor.

A szakember szerint a magyar piac külföldi fintech cégek számára csak akkor válna vonzóvá, ha az összes problémás szabályozási kérdést teljes egészében megoldanák. Ez ugyan első hallásra nagy feladatnak tűnik, de egyrészt a hatóságok részéről szakmai vonalon érezhető a pozitív hozzáállás, másrészt a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem volt szükség sokmilliárdos beruházásra ehhez, mindössze módosították bizonyos törvényeket és néhány illetékes megkapta a szükséges felhatalmazást ahhoz, hogy végigvigye a programot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy például a Magyar Nemzeti Bankban dolgozó szakemberek is jól látják, mit kellene tenni, azonban korlátozottak a cselekvési lehetőségeik.

„Ha nem változtatunk, akkor megfojtjuk a hazai fintech ökoszisztémát, ami nemcsak nekünk, de a teljes társadalomnak is rossz, hiszen így esetleg később, más formában jelennek meg az innovatív pénzügyi szolgáltatások nálunk. Már dolgozunk a második körös befektetés bevonásán, amelynél négy-ötmillió eurós forrásra számítunk, vegyesen hazai és nemzetközi befektetőktől. A velük történő megállapodástól is függ, hogy költözünk-e, de ez a lépés már szerepel a társaság középtávú üzleti tervében” – fűzte hozzá Kiss Sándor.

Hadat üzentek a készpénzhasználatnak

A mindennapi pénzügyeket, például a vásárlást megkönnyítő megoldásokkal neveztek a K&H fejlesztői innovációs versenyére jelentkező startupok. A világ minden tájáról összesen 45 csapat jelentkezett, amelyek közül a szervezők 14-et hívtak meg a döntőre. Az K&H Innovathon-on szereplő csapatok az azonnali fizetési rendszerhez (AFR), valamint a jövőbeni bankolást szabályozó, második uniós pénzforgalmi irányelvhez (PSD2) kapcsolódó elektronikus fizetési megoldásokkal rukkoltak elő. Volt olyan jelentkező, amelyik „láthatatlan fizetési” megoldással üzemelő új szolgáltatásokat hozott. Akadt olyan pályázó, aki big data felhasználást mesterséges intelligenciával kezelő rendszert mutatott be. Színesítette a palettát a digitális csatornák segítségével a fiatalokat megszólító alkalmazás, valamint jött olyan pályamunka is, amely teljesen újragondolta a K&H platformját a lakásfelújítástól az élelmiszer vásárlásig. A zsűri döntése szerint a győztes a Mondriaan lett, melynek tranzakcióalapú jutalomrendszere lehetővé teszi a bankok és a kereskedők számára, hogy személyre szabott ajánlatokat juttassanak el az ügyfelekhez az aktuális költekezési szokásaikra építkezve offline és online formában, emellett pedig viselkedéselemzési algoritmusuk a kampányok sikerességét segíti.

 

Megérkezett az óriás

A kevésbé támogató szabályozási környezet ellenére vannak előremutató kezdeményezések a piacon, június elején például bejelentették az első hazai együttműködést a jogszabályi megfelelést támogató fejlesztéseken dolgozó regtech és fintech cégek között. A visegrádi régió első digitális szerződéskötő és kereskedelmi felületére, a TrustChain Platformra egyelőre magyar és cseh cégek regisztrálhatnak. Az új és meglévő szerződésekkel járó mindennapos adminisztratív és jogi rutinfeladatok évente átlagosan 42 napot vesznek el az ügyvezetők és segítőik életéből, így az üzletszerzés, a cégépítés idejéből. Ezen változtat a Trustchain Systems automatizált ügyfél-azonosítási, szerződéskötési és kereskedelem-finanszírozási szolgáltatásaival, amelyhez a biztonságos pénzügyi hátteret a Barion Payment nyújtja.

A kis-, közép- és nagyvállalatok által egyaránt jól használható platform révén gyorsan, biztonságosan, a szerződés létrehozásától a záró elszámolásig digitálisan valósíthatják meg az egymás közötti partnerazonosítás, a szerződéskötés és a kapcsolódó pénzügyi elszámolás folyamatát a cégek. A TrustChain-felhasználók a szerződéseket és a dokumentumokat egy online platformon hozzák létre vagy töltik fel, és telefonjukon írják alá, így biztosított a fizikai és időbeli korlátok nélküli jognyilatkozatok tétele, illetve a szerződések aláírása.

Romhány Gergely, a TrustChain Systems ügyvezetője a megoldás bemutatóján jelezte azt is, hogy 2019 végétől az osztrák és a szlovák cégek is regisztrálhatnak majd a rendszerbe, és új nyelvek és további országok bekapcsolása mellett olyan pénzügyi szolgáltatások is elérhetővé válnak a regisztrált és tanúsított cégek számára, mint az onlinefaktoring-szolgáltatás, a biztosítási termékek és az import-export hiteltermékek.

Persze a fintech vállalkozások mellett a pénzügyi és technológiai szektor legnagyobb szereplői is folyamatosan fejlesztenek, ennek eredményei egyre több hazai felhasználó számára érhetők el. Május 21-én jelentette be az OTP Bank, hogy itthon elsőként az ő ügyfeleik számára megnyílt a lehetőség az Apple Pay mobilfizetési rendszer használatára. A fogyasztók számára teljesen díjmentes Apple Pay első körben csak az OTP Mastercard és Maestro kibocsátású, fizikai bankkártyáival érhető el, de már dolgoznak azon, hogy a Visa típusú és egyéb kártyákkal is használható legyen a szolgáltatás.


Jelentősebb európai fintech cégfelvásárlások 2018-ban

Felvásárolt cég Központ Összeg (milliárd dollár) Vásárló
WorldPay Egyesült Királyság 12,8 Vantive
Nets Dánia 5,5 Hellman & Friedman LLC
iZettle Svédország 2,2 PayPal
Fidessa Group Egyesült Királyság 2,1 Ion
IRIS Software Group Egyesült Királyság 1,75 Hg Saturn Fund és Intermediate Capital Group

Forrás: KPMG

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kisgergely Kornél

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4960 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:EcoSim Kft.

A legkeresettebb cégek: