Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


42_1.jpg
Forrás: ITB

A mesterséges intelligencia (MI) lehetőség a tudásalapú és fenntartható gazdasági működési modell kialakítására és a magyar emberek jólétének növelésére. A lehetőség kihasználásához azonban elengedhetetlen a hazai adatvagyon-gazdálkodás magasabb szintre emelése – hangzott el az idei Infoparlamenten.

Félelemmel teli jövőkép és a legújabb eredmények lelkes fogadtatása – nagyon vegyes a mesterséges intelligencia megítélése a világban és itthon. A június elején megrendezett Infoparlament konferencián az előbbiek is szóba kerültek, de a megszólalók többsége értelemszerűen az előnyöket helyezte előtérbe, úgymint gazdasági fejlődés, munkahelyteremtés, hatékonyságnövelés, az életminőség általános növelése. „Ezekért az eredményekért viszont keményen meg kell dolgozni, és fel kell ismerni, hogy a mesterséges intelligencia önmagában nem érték, hanem csak eszköz a távlati célok eléréséhez” – hangsúlyozta köszöntő beszédében Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke.

Az egyik délutáni kerekasztal-beszélgetésen Varga Gábor, a Microsoft Magyarország stratégiai technológiai tanácsadója hozta szóba az MI veszélyeit. Mint minden technológiát, az MI-t is lehet rosszul és rossz célokra használni. De az elektromosság és a géperejű közlekedés is veszélyes volt a kezdetekkor, ám az eltelt időszakban megtanultuk, hogyan szoríthatjuk a minimumra a kockázatokat. Fékek, korlátok, szabályok megfogalmazásával ugyanezt a mesterséges intelligenciával is meg lehet tenni. Ahogy a szakember fogalmazott, a jó szabályozás nem korlátozza a versenyt, hanem a közbizalom növelésével javítja az MI elfogadottá válását, terjedését.

Készül az MI-stratégia

Immár több mint 180 taggal működik a tavaly alakult Mesterséges Intelligencia Koalíció. A szervezetben a munka tematikus munkacsoportokba szerveződve halad; így az erőfeszítéseket egy irányba terelve tudnak foglalkozni olyan kiemelt tématerületekkel, mint az adatgazdaság, az alkalmazások, a technológiai fejlesztések, az oktatás, a szabályozás vagy a nemzetközi együttműködés, mesélt a tevékenységről Jakab Roland, a Koalíció elnöke. A munkacsoportokon belül működő projektcsapatok már hónapok óta dolgoznak konkrét dokumentumokon, javaslatokon, pályázatokon. A Jakab Roland említette példák között voltak az alábbiak:

– az MI fejlesztéséhez szükséges közadat-politikára vonatkozó javaslatok;

– a magyar adatpolitika és a GDPR összefüggéseinek vizsgálata;

– az MI egészségügyben való felhasználásának lehetőségét vizsgáló dokumentum;

– az MI jelentette munkaerő-piaci változásokat vizsgáló tanulmány;

– az MI oktatásba történő hatékony beépítésének módszerei;

– egy uniós MI kiválósági központ pályázaton való sikeres magyar indulás előkészítése.

Idén ősszel a Koalíció bemutatja az MI akciótervet. A konkrét intézkedési pontokat tartalmazó dokumentum célja, hogy már az átfogó, nemzeti MI stratégia megalkotása előtt is megtegyük mindazokat a lépéseket, amelyek elengedhetetlenek egy stabil MI-környezet kialakításához, fogalmazott Jakab Roland.

 

Mennyit ér az adat?

A mesterséges intelligenciára épülő rendszerek betanításához, megfelelő működéséhez elengedhetetlen a nagy mennyiségű, jó minőségű adat. A hazai adatvagyon és adatgazdálkodás kérdése ennek megfelelően központi szerepet kapott a konferencián is. Jakab Roland már bevezető előadásában kifejtette, hogy az államnak és a nagy piaci adatgazdáknak közösen kell kidolgozniuk az adatok megosztására és használatára vonatkozó jogi, gazdasági és fizikai kereteket. Charaf Hassan, a BME tanszékvezetője az egyik panelbeszélgetésen elmondta, hogy a versenyképesség szempontjából döntő fontosságú lenne, hogy a kutatók, fejlesztők valamilyen szabályozott módon hozzáférhessenek a már meglévő (sokszor állami) adatokhoz, mert csak így tudják tesztelni a kidolgozott algoritmusokat. Különösen fontosak a hazai adatok a nyelvspecifikus MI-szolgáltatások (például a chatbotok) létrehozásához, de mindenképpen le kell bontani a nemzetközi adatáramlás útjában álló akadályokat is.

Az adatok előállítása, megosztása, értékesítése, felhasználása azonban még számtalan kérdést vet fel, úgy a magánszektorban, mint az államigazgatásban. A precíziós mezőgazdaság terjedésével például egyre több adatot gyűjtenek be a szenzorok és a munkagépek; ezeket, illetve a belőlük kinyerhető információkat a gazdák felhasználhatják. De kérdés, hogy el- vagy átadhatják-e ezeket az adatokat egy harmadik szolgáltatónak vagy az államnak, hogy piaci szolgáltatás vagy éppen mindenki számára elérhető közadat legyen belőlük.

Már az adat értékének meghatározása is bonyolult közgazdasági kérdés, mondta egy délutáni panelbeszélgetésen Benczúr András, az MI Koalíció adatvagyon munkacsoportjának vezetője. Készül, készülget Magyarország közadat-portálja is, de a gond az, hogy az adatgazdákat semmi sem motiválja adataik átadására, illetve metaadatokkal való ellátására (ami nélkül viszont jócskán csökken használhatóságuk).

 

Adatokra épülő közigazgatás

Tuzson Bence, Miniszterelnökség
Az adatgazdálkodás kérdése immár a politika érdeklődésének homlokterében is áll: Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az adatok közigazgatásban betöltött szerepének szentelte délelőtti előadását. Mint mondta, a cél az adatalapú közigazgatás kialakítása, ahol a tiszta adatokat tartalmazó adatbázisok és az azokra épülő, mesterséges intelligenciával megtámogatott alkalmazások észlelik a szélesebb gazdasági-társadalmi folyamatokat, azok okait is fel tudják tárni, illetve előrejelzéseket is adhatnak – ezek pedig alapjául szolgálhatnak a megalapozott, alternatívákat is számba vevő kormányzati döntés-előkészítésekhez.

Műszaki-technikai szempontból az ilyen környezetek kialakítása nem jelent megoldhatatlan kihívást, hiszen a piaci szereplők már megoldották ugyanezt. A kormányzatban azonban különösen ügyelni kell a személyiségi jogok védelmére, az adatok anonimitására; „azt viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy az adatok feldolgozásával egyes piaci szereplők többet tudjanak a társadalomról, mint maga az állam” – fogalmazott az államtitkár. A keményebb diót a jogi környezet megteremtése jelenti. Tuzson Bence elmondta, hogy az elmúlt időszakban megtörtént a szervezeti és anyagi jellegű jogszabályok áttekintése, és ennek eredményeként egy 200 jogszabály-módosításból álló javaslatcsomagot tettek le a kormány asztalára. A legfontosabb cél az eljárások egyszerűsítése: megszüntetnek felesleges eljárásokat, nem kérnek be olyan adatokat, amelyeket aztán az állam amúgy sem használna fel. Mindezzel együtt a belső közigazgatási folyamatokat is egyszerűsítik, egységesítik és karcsúsítják a szervezetet.

Piaci szereplők mondták

Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója

A digitalizáció nem másról szól, mint az okos módon kapcsolódó világról, és ez a kapcsolódás igaz technológiai értelemben és ember-ember közötti értelemben is. A „most gazdaságának” kiszolgálásához szükség van a mesterséges intelligenciával megtámogatott gyors hálózatokra, de arra is, hogy a gazdaság szereplői kilépjenek megszokott szerepeikből és közelebb kerüljenek egymáshoz, mert csak összefogással lehetünk sikeresek.

Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója

Magyarország a digitális átalakulás élvonalában jár, hiszen kevés ország mondhatja el magáról, hogy már működnek élő 5G bázisállomások. A Vodafone pedig még az idén további kereskedelmi bázisállomásokat telepít Budapesten, miközben több egyetemmel és nagyvállalattal is tárgyalásokat folytatnak kísérleti bázisállomások telepítéséről.

Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója

A mesterséges intelligenciának vannak kockázatai, de az előnyök messze meghaladják azokat. A számítási felhő mellett az MI lett a Microsoft központi üzleti területe, olyannyira, hogy a világon a legtöbb MI-vel kapcsolatos szabadalmat a redmondi cég jegyzi. Ennek is köszönhető, hogy a Microsoft tőzsdei értéke manapság háromszor akkor, mint volt öt évvel ezelőtt.

 

Ingatlannyilvántartás 21. századi módra

Példaként az ingatlan-nyilvántartási rendszer tervezett átalakítását hozta fel az államtitkár. A mostani rendszer jogi alapjai a 18. századra nyúlnak vissza: eszerint a megkötött adásvételi szerződések alapján döntenek a földhivatali ügyintézők a tulajdonjog változásának bejegyzéséről – a folyamat heteket-hónapokat vesz igénybe. A cél az lenne, hogy amint valaki az ügyvédnél aláírta a szerződést és kifizette a vételárat, azonnal megkaphassa az igazolást, hogy tulajdonjogát bejegyezték a nyilvántartásba.

Ehhez viszont egyrészt komoly jogdogmatikai változásokra van szükség. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat már nem az adásvételi szerződés, hanem az ügyvéd által kitöltött adatlap; átalakulnak a felelősségi körök, megváltozik az iratok őrzésének helye, sorolt fel néhányat Tuzson Bence. Informatikai oldalról ugyanakkor össze kell tudni kapcsolni nagy adatbázisokat (népesség-, lakcím- és ingatlannyilvántartás) úgy, hogy közöttük másodpercek alatt, megbízható és titkos módon közlekedjenek az adatok. És ez csak egyetlen példa azokra az átalakításokra, amelyeket végre kell hajtani, hogy 2025-2030 környékére megvalósulhasson az adat alapú közigazgatás, tette hozzá az államtitkár.

 

DJP újratöltve

Solymár Károly Balázs, ITM
Más területeken is nagyot akar előrelépni a kormányzat a következő tíz évben. A Digitális Jólét Program 2030-ig szóló célkitűzéseiről Solymár Károly Balázs, az ITM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára beszélt. Mint mondta, egy évtizedre előre nem lehet konkrét intézkedéseket tervezni, de a beavatkozási területek, a fejlesztési irányok, értékek és elvek egyfajta zsinórmértékként felállíthatók.

Három fő területre koncentrál a DJP 2030, ezek az ember, gép és rendszer kulcsszó alatt jelennek meg. Az emberi oldalon nemcsak az a cél, hogy mindenki elsajátítsa azokat a digitális kompetenciákat, amelyek nélkül ma már senki nem tud boldogulni a munkaerő-piacon. Az MI előretörésével mind fontosabbá válnak azok a jellemzők is, amelyek emberré teszik az embert, megkülönböztetik őt a gépektől. Ennek keretében védeni kell az állampolgárt a digitális technológiák és eszközök túlhasználatának veszélyeitől, illetve segíteni kell neki abban, hogy személyes adataival ne tudjanak visszaélni a piaci szereplők.

 

A gép egyszerre jelenti a digitális gazdaságot és az infokommunikációs infrastruktúrát. Sporthasonlattal élve itt egyrészt biztosítani kell a megfelelő játékteret: az állam a szabályozó szerepével, illetve vagyonelemei (például frekvenciák) felhasználásával biztosíthatja a digitális fejlődés kiszámítható és kedvező környezetét. Gondoskodni kell a világos szabályokról, hogy a valódi teljesítmény és eredmény legyen értékelve. Ezzel együtt viszont arra is figyelnie kell az államnak, tette hozzá a helyettes államtitkár, hogy a nemzetközi előírásokat figyelembe véve a „hazai csapat” (vagyis a hazai tulajdonú kkv-k) ne kerüljenek hátrányba.

Végül a rendszer alatt magát a digitális kormányzást értik. Solymár Károly Balázs is megemlítette az adatvagyon-gazdálkodás kérdését; a mesterséges intelligencia felhasználását a közigazgatásban (de csak olyan területeken, ahol annak tényleg van értelme); a jogi és etikai kérdések tisztázásának szükségességét; illetve a hálózatkutatás fontosságát.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kisgergely Kornél

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4960 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:EcoSim Kft.

A legkeresettebb cégek: