Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
40_1.jpg
Forrás: ITB

A hagyományos biztonságtechnika egyre inkább informatikai alapokra épül, és ugyanazokat a technológiákat használja, mint a számítógépes rendszerek. Az eredmény pedig az lesz, hogy mind közelebb kerül egymáshoz és közös irányítás alá esik az IT- és a klasszikus biztonság, ennek minden technológiai és szervezeti következményével.

Behatolásvédelem, beléptető rendszer, tűzjelző rendszer, videomegfigyelés – nem is olyan régen még több elkülönülő elemből állt egy-egy klasszikus objektumvédelmi biztonságtechnikai rendszer. De a digitalizáció erre a korábban zárt területre is betette a lábát, és ahogy szokta, alaposan felforgatott mindent.

 

Biztonsági őr – felturbózva

A biztonságtechnika digitalizálódása számos kérdést felvet, és nem csak a technológia oldalán. A biztonsági piac meglehetősen zárt, kevés beszállítóval, és az eszközöknek is viszonylag hosszú az életciklusuk. Ezzel szemben az informatikai piac (többnyire) nyílt szabványokkal és sok beszállítóval működik, és az informatikai eszközök életciklusa jellemzően sokkal rövidebb is.

Lovas Zoltán, H1 Systems
Ennek a kettősségnek a hatása most kezd lecsapódni a nagyobb szervezeteknél – mondta Lovas Zoltán, a H1 Systems műszaki igazgatója a májusi ITB Clubon. Amikor a korábbi biztonságtechnikai rendszert kicserélik IP-alapú megoldásra, értelemszerűen az a feltételezés, hogy továbbra is a biztonsági csapat üzemelteti azt. Igen ám, de a biztonsági szolgálat vezetője jó eséllyel a riasztórendszerekhez vagy az élőerős védelem megszervezéséhez ért kiválóan, de feltehetően nem is konyít az informatikához (ilyen szinten semmiképpen). A biztonsági őrök részéről sem elég a vagyonvédelmi szaktudás, ha egy modern IP-kamerarendszer menedzseléséről van szó.

 

A kamera, és ami mögötte van

Pedig egy korszerű videorendszer gyakorlatilag ugyanolyan építőelemekből és technológiákból áll össze, mint bármilyen informatikai infrastruktúra. A fejlődést talán az IP-alapú kamerákon lehet a legjobban észrevenni. Az 1996-ban bemutatott Axis NetEye kamera másodpercenként 1 képkockát készített, 352x288 pixel felbontásban, és ezt M-JPEG formátumban tömörítette. Ma pedig már általánosnak mondható a nagyfelbontású (1080p), másodpercenként 100 vagy 120 képet rögzítő, H.264 kódolást alkalmazó videokamera.

Egy IP-kamera már önmagában is informatikai eszköz, de a mögöttes architektúra az, ami végképp az IT világába helyezi az erre épülő kamerarendszereket. Megtalálhatók benne a hálózati technológiák (kábelek, aktív eszközök) a jelek továbbítására; szerverek és munkaállomások a környezet vezérlésére; háttértárak a videók tárolására és archiválására; de még a tartalék (failover) szerverek is, hogy a rendszer akkor is működőképes maradjon, ha az elsődleges számítógéppel valami történik.

Laczkó Gábor, Aspectis
„A videokamerákra épülő biztonságtechnikai rendszer képességeit, jellemzőit már sokkal inkább ez a háttér határozza meg, mint maguk a kamerák” – tette hozzá Laczkó Gábor, az Aspectis ügyvezetője.

 

Nem a mi kutyánk kölyke?

Ám hiába tekinthető informatikai infrastruktúrának az IP-alapú biztonsági rendszer, a cég informatikai részlege a legtöbb esetben hallani sem akar róla, hiszen nem „klasszikus” számítástechnikáról, hanem biztonságtechnikáról van szó – idézte fel a sokszor tapasztalt mai magyar gyakorlatot Lovas Zoltán. Egyelőre még nem látni pontosan, hogyan fog megoldódni ez a kérdés, és hol találja meg a helyét az újfajta biztonságtechnika a szervezeten belül.

A H1 Systems műszaki igazgatója mindenesetre úgy látja, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenül egybeolvad a biztonságtechnika, az informatika és az informatikai biztonság, így a CIO-nak hamarosan mindenképpen foglalkoznia kell ezzel a területtel is. A lehetőségek és képességek fejlődésével különösen közel kerül egymáshoz az IT-biztonság és a biztonságtechnika – az sem elképzelhetetlen, hogy a jövő jelszava az informatikai rendszerekben az arcfelismeréssel kombinált kamera lesz.

Annál is inkább, mert a technológiai fejlődés látványosan felgyorsult ezen a területen. Egyrészt a kamerák sem egyszerűen videoképeket közvetítenek, hanem maguk is szenzorokká válnak, így hatékony részelemeivé válhatnak a hagyományos tűz- vagy behatolásjelző hálózatoknak. (Egy hőkamera hamarabb észlelheti, hogy a gabona- vagy fűrészporhalom az öngyulladás közelébe melegedett, mint hogy felszállna az első füstcsík.) Ennél is fontosabb azonban, hogy a háttérrendszerek fejlődése soha nem látott képességekkel ruházza fel a videohálózatokat.

 

Adatok a képeken túl

Laczkó Gábor ezek közül a mesterséges intelligenciával megtámogatott elemzési lehetőségeket emelte ki, amelyek sok esetben már jócskán túlmutatnak a klasszikus biztonsági elvárásoknál. A biztonsági kamerák képét feldolgozva egy bolt például minden további nélkül meg tudja állapítani, hogy adott napon hányan tértek be az üzletbe, közülük hányan vásároltak, milyen útvonalat jártak be, hol időztek többet vagy mely polcok mellett haladtak el gyorsan. Mindezeket pedig akár egyéb külső (közlekedési, időjárási) adatokkal is össze lehet kapcsolni, hogy a hagyományos üzletek működtetői is tudhassanak annyit vásárlóikról, mint amennyit az online kereskedők tudnak. Vagyis egy modern biztonságtechnikai rendszer az üzletmenetet is támogatni tudja, akár értékesítési, akár marketingszempontból is.

Szanyi-Feri Csaba, H1 Systems
Erre több iparágból is említettek példát a H1 Systems képviselői. Klasszikus területnek számít a múzeumbiztonság és műkincsvédelem, ami már csak azért is fontos manapság, mert számos múzeumfelújítás és -építés zajlik ma Magyarországon. Egy múzeumnál alapvetően nem az épületet kell figyelni kamerákkal, hanem egyrészt a környezetet (ki közelíti meg olyan irányból a múzeumot, ahol nem lenne keresnivalója), másrészt pedig a műtárgyakat, mondta Szanyi-Feri Csaba, a H1 Systems kereskedelmi igazgatója.

 

Virtuális kordonok, teljesebb élmény

Pataki Gábor
A látogatók egyre kevésbé fogadják el, ha méterekre elhelyezett kordonok mögül kell szemrevételezni a kiállított tárgyakat. A kamerákkal azonban láthatatlan virtuális kordonok húzhatók fel, amelyeket talán csak egy vonal jelez a padlón, de amelyen átlépve azonnal befut a riasztás a biztonsági szolgálatnak. Ilyenkor sem egy hangos csengő szólal meg, hanem a központból szólnak a legközelebbi teremőrnek, aki diszkréten tud intézkedni. (Pataki Gábor adatvédelmi szakjogász a peremvédelemmel kapcsolatban azért megjegyezte, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében közterületet kamerákkal megfigyelni tilos, arra csak a rendőrségnek és a közterület-felügyeletnek van joga.)

Érdekes módon minél nagyobb felbontásúak a kamerák, annál többet helyeznek el belőlük az intézmények. Emiatt viszont gyakorlatilag lehetetlen folyamatosan szemmel tartani az összes kamera képét. Ilyenkor jut nagy szerep a háttérrendszerbe épített intelligenciának, amely a képeket elemezve eldönti, hogy milyen eseményre kell riasztást adni és az adott riasztásra milyen válaszlépéseket kell tenni, tette még hozzá Szanyi-Feri Csaba. A kamerák kiválóan tudják helyettesíteni az amúgy is nagyrészt hiányzó teremőröket. Zsoldos László, a Szépművészeti Múzeum osztályvezetője elmondta, hogy a náluk alkalmazott megoldás révén 32 embert tudtak kivonni a teremőri feladatok alól, anélkül, hogy ennek a biztonság kárát látta volna.

GDPR és videó: nagyobb a füstje, mint a lángja

Bár a GDPR körül már kisebb lett a felhajtás, mint az egy évvel ezelőtti alkalmazandóvá válása idején, az adatkezelők többsége még mindig nincs teljesen tisztában azzal, hogy milyen kötelezettségeket is ró rá a szabályozás. A tisztánlátást mindenesetre segíti, hogy nemrégiben a magyar Országgyűlés is elfogadta a GDPR-ral kapcsolatos salátatörvényt, amely számos jogszabályi rendelkezést az új uniós rendelethez igazított.

Pataki Gábor adatvédelmi szakjogász szerint amúgy a GDPR jó elgondolásokból született. Egy 2011-es kutatás szerint az uniós állampolgárok összes személyes adata 315 milliárd eurót ért – az akkori becslések szerint jövőre ez az összes már 1000 milliárd euró lesz. Ezt a hatalmas értékű és nagyságú adatbázist a leghatékonyabban jelenleg két amerikai cég aknázza ki: a Facebook és a Google. És bár az Európai Unió gazdaságélénkítő szerepet szánt a szabályzásnak, az már más kérdés, hogy a megvalósítás során a legtöbben inkább csak felesleges adminisztratív tehernek érzik a rendeletet.

A kamerás biztonságtechnikát is érinti a GDPR, hiszen a kamerával készített kép is személyes adatnak számít, folytatta Pataki Gábor. Azt már mindenki tudja, hogy a kamerák meglétére fel kell hívni az ott járók figyelmét – azzal viszont már nincsenek tisztában, hogy az előírások szerint részletes tájékoztatást is ki kellene tenniük a megfigyelés részleteiről (ki, milyen célból készít felvételt, meddig őrzik meg, hol lehet panaszt tenni és így tovább). Minden szigorúsága ellenére a GDPR a videós megfigyelés terén óriási könnyebbséget hozott. A korábbi magyar jogszabályok csak három munkanapig engedték a felvételek megőrzését – ez sokszor még arra sem elegendő, hogy kiderüljön, egyáltalán szükség lenne-e a felvételre. A változtatások után gyakorlatilag bármeddig meg lehet őrizni a felvételt, ha annak szükségességét a szervezet, cég kellőképpen alá tudja támasztani, belső szabályozásban rögzíti és az érintettek tudomására is hozza.

 

Végtelen lehetőségek

A kereskedelmi szektorokban is egyre nagyobb hasznát veszik az intelligens kamerarendszereknek. Ami a közlekedést illeti, a gyorsforgalmi utak mentén már legalább három működik, hozott egy másik példát Laczkó Gábor. A HUGO ellenőrzi az útdíjak megfizetését, a VÉDA a gyorshajtókat szűri ki, az autópálya-kezelő saját rendszere pedig a forgalmat figyeli. Utóbbinál különösen fontos, hogy a rendszer automatikusan észlelje a rendkívüli helyzeteket (például ha valaki szemből hajt fel az autópályára vagy valaki elfoglalja a leállósávot), és erre azonnal fel is hívja a diszpécser figyelmét. A kamerákkal még a forgalomszámlálás is hatékonyabban megoldható, mint az úttestbe épített indukciós hurkokkal.

Az ipari gyártás vagy a logisztika terén sokszor már nem is a terület megfigyelése a videotechnika feladata, hanem az áruk nyomon követése vagy a gyártási folyamatok minőségbiztosítása. Európa egyik legnagyobb csomagszállítója például eurómilliókat takarít meg annak a videorendszernek köszönhetően, amely a raktárakba beérkezett csomagokat a kiszállításig (berakodásig) nyomon követi – egy későbbi reklamáció esetén így könnyedén bebizonyítható, hogy a csomag még épen hagyta el a szolgáltató raktárát. Ez viszont csak úgy működik, hogy a videorendszert összekapcsolják a csomagokat azonosító rendszerrel. A lekérdezésnél elég csak az azonosítót megadni, a videorendszer az alapján megkeresi az összes olyan képet, amelyen az adott csomag szerepel – manuális emberi munkával rendkívül sokáig tartana kikeresni a releváns felvételeket. Ezért is érdemes nyílt platformú kamerarendszereket választani – ezeket gyakorlatilag minden informatikai rendszerbe integrálni lehet, és a kamerák mellett számtalan különféle eszköz, érzékelő is csatlakoztatható a hálózathoz.

Egy újabb terület, ahol a kamerás megfigyelés jelentős költséget takaríthat meg, a nagy kiterjedésű, decentralizált, sok esetben kritikus infrastruktúrák (távvezetékek, egyebek) felügyelete. Mivel ezeknél túl sok statikus kamerát kellene alkalmazni, terjed a drónok használata, mondta Szanyi-Feri Csaba. Ennek viszont megint csak vannak jogi aspektusai – tette hozzá Pataki Gábor. Ha valaki be akarja tartani a szabályokat, még a legkisebb, játékboltban kapható, kamerával fel sem szerelt drón reptetése előtt is legalább 30(!) nappal eseti légtérhasználati engedélyt kell kérnie. Amennyiben pedig felvétel is készül, jönnek a szokásos adatvédelmi kérdések (mi szerepel a videón, meddig, hol tároljuk a felvételt, és így tovább).

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2054 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Lakovich Nándor

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4911 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: