Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

28_1.jpg
Forrás: ITB

A vállalkozás jelen helyzete és az áhított pozitív jövőkép közötti szakadék mélyén számtalan dolog lapul, amelyek napról napra lehetetlenítik el a két oldal összezárását. Generációváltás, a digitalizáció hiánya, állandóan változó piaci kihívások, rossz beidegződések – valóban ezek a mindennapi faktorok válnak leküzdhetetlen akadályokká, vagy valami egészen mélyen gyökeredző tényező hátráltatja a kkv-k boldogulását?

Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte igen erős a kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe. A sokszor pufogtatott frázis azonban számszerűsítve válik leginkább érthetővé: 2016-ban az Európai Unió statisztikája arról árulkodott, hogy a magyarországi foglalkoztatottak közel 70 százaléka kis- vagy közepes vállalkozásoknál dolgozott, amelyekből 520 525 darabot tartottak számon négy évvel ezelőtt. De nem csak itthon ilyen népes a kkv-szektor. Európában szintén a foglalkoztatottak kétharmada található a szóban forgó szektorban.

 

Nehezen boldoguló kkv, nehezen boldoguló gazdaság

Hiába bírnak fontos GDP-termelő erővel, hatékonyság és versenyképesség terén a kis- és közepes vállalkozások mérföldekkel kullognak a nagyvállalatok mögött. Ezt a tendenciát egy vállrándítással könnyedén el lehetne intézni – mondván, jól van ez így –, ám a tengerentúlon és Európában is ráébredtek már arra, hogy nem csak a nagyoké a világ.

Jól mutatja ezt többek közt a 2000-ben elfogadott Európai Kisvállalati Charta, amely reflektál arra, hogy a gazdaság gerincét a kkv-k adják, de ugyanúgy elég visszatekinteni akár csak az elmúlt néhány évre, mely során komoly támogatási háló szövődött világszerte a vállalkozások köré. Pont ennek köszönhetően azonban egyre több anomáliára is fény derül, amelyek komoly akadályként tornyosulnak a szóban forgó gazdasági szereplők fölé. A Deloitte 2019-es Global Family Business Survey felmérése több rövid- és hosszú távú kihívást beazonosított, amelyek a hazai kkv-k életét is megnehezítik.

A kkv-k „felső tízezre”

A Deloitte Magyarország is új kategóriát teremtett a feltörekvő középvállalat kategóriája (fkv) kifejezés használatával a kis- és középvállalkozások csoportján belül, amelyek azokra a cégekre használnak, melyek belátható időn belül már a potenciálisan nagyvállalati kategóriába kerülhetnek.

Az fkv kategória egyik kritériuma az árbevétel, ami meghaladja az évi egymilliárd forintot, illetve ez a klasszis általában azokat a közepes vállalatokat takarja, amelyek a TOP500 vállalatokat követik nagyságrendi sorrendben.

 

Előretervezés? Csak hóbort!

A tanulmányból kiderül, hogy a családi vállalkozásoknak a fele gondolja úgy, hogy készen áll a jövő kihívásaira, azonban az elemzésből jól látszik, hogy a tulajdonosi pozíciók, az irányítás-vezetés, az utódlás és a stratégia jelentette négy fő vizsgálati területből legalább egy esetében teljesen hiányzik a tudatosság. Az 58 országban folytatott interjúk azt mutatják továbbá, hogy alig 41 százaléka a megkérdezetteknek érez hasonló magabiztosságot az utódlási tervével kapcsolatban.

Ami a stratégiát illeti, nem jellemző, hogy öt évnél hosszabb intervallumra vonatkoznának, sőt a válaszadók közül csupán 47 százalék rendelkezik formális hosszútávú stratégiával, 46 százalék csak a következő 2-5 évre fókuszál, míg 18 százalékuk csupán a következő egy évre tervez előre.

A három legjelentősebb kihívást az elkövetkező két évtized során a Deloitte kutatása szerint a felforgató technológiák (mesterséges intelligencia, robotika stb.) implementációja, a digitalizáció további gyorsulása, illetve a változó vásárlói magatartás jelenti majd.

 

Aki nem mer, az nem nyer: a digitalizáció mitikus mivolta

A digitalizáció okozta kihívások már most is próbára teszik a döntéshozókat, főként itthon. Az Európai Bizottság 2018-as évet vizsgáló tanulmánya szerint a magyar kkv-k innovációs képessége elmarad a nyugat-európai versenytársaikhoz képest. Magyarországi aspektusból nézve ugyanis még mindig nagyon kevés a bármilyen technológiai megoldást alkalmazók aránya. Az olyan egyszerű és mondhatni alapvető digitális felszereltség, mint a CRM vagy az ERP sem található meg minden vállalkozásnál. CRM-et például csak minden tizedik vállalkozás használ itthon. Mégis miért? A döntéshozók nem tudják, merre induljanak a digitalizáció útvesztőjében, miközben a beruházás mértéke is megrettentő.

De elrugaszkodva ez utóbbiaktól, a Modern Vállalkozások Programjának nyári szakaszzárása pozitív képet festett a hazai vállalkozások digitális nyitottságáról, ugyanis már 7000 vállalkozás kapott Digitálisan Felkészült Vállalkozás (DFV) minősítést, és több mint 22 ezer informatikai megoldás bevezetése van folyamatban vagy valósult meg.

 

Két dudás egy családban: kié lesz az ügyvezetői titulus?

A digitalizáción túl a másik legmarkánsabb probléma még mindig a generációváltás kérdése. A generációváltást övező kihívások megfigyelhetők operatív vezetői és tulajdonosi szinten is. Az elemzésből kiderül, hogy a vezetői utódlás kérdésében a válaszadók több mint 40 százaléka csak informális tervvel rendelkezik a jövőre nézve, és csupán 24 százalékuk alakított ki családi alkotmányt vagy ahhoz hasonló jogi instrumentumot és az utódlással kapcsolatos kérdések rendezésére.

Ezekkel az eredményekkel némileg korrelál, hogy a tulajdonosok alig 30 százaléka véli úgy, hogy a következő generáció készen áll arra, hogy átvegye a családi vállalkozás vezetését. Ennek fényében elgondolkodtató összefüggést mutat, hogy a tulajdonosi pozíciók utódlása a vizsgált vállalkozások 5 százalékánál a következő egy évben, 46 százalékánál a következő 1-5 évben, 20 százalékuknál a következő 6-10 évben, 17 százalékuknál pedig 10 éven belül esedékessé válik.

Hazai fókusszal is hasonlóan aggasztó a helyzet, már ami a cég utódlását illeti. A generációváltás folyamatát ugyanis háromból két vállalkozás egyszerűen nem éli túl. Itt is számtalan okot lehetne említeni, azonban a pénzügyi tervezés, a folyamat elbagatellizálása és az a beidegződés, miszerint a rokonokon kívül más nem veheti át az üzletet, épp elég arra, hogy csődbe vigye az ügyet. Egybehangzó a fenti tapasztalatokkal a BDO Magyarország és az Opten 2018-as kutatása, amely arról számolt be, hogy a vezetők 74 százaléka a tulajdonlás megtartásával szeretné átadni a cégvezetést, 47 százalékuk pedig csak és kizárólag rokonnak adná át a gyeplőt, míg 17 százalékuk a vállalkozáson belülről választana utódot, és csupán 10 százalék az, aki kívülről érkező vezetőt preferálna az utódjaként. 18 százalék pedig inkább eladná a céget. Ez utóbbi statisztika alaposan körvonalazza a kkv-k huszonkettes csapdáját.

A kkv-k legégetőbb kihívásai

Az Európai Tanács Access to Finance 2015. októberi elemzéséből az derült ki, hogy a magyarországi kkv-k az alábbi nehézségekkel néztek szembe:

1.: Az ügyfélszerzés

2.: A képzett és tapasztalt munkaerő hiánya

3.: Termelési és bérköltségek

4.: A finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás

5.: A piaci verseny

6.: A szabályozási követelmények

 

Ezerarcú piac: szűkös lehetőségek vagy a lehetőség maga?

A fentieken túl ugyan kisebb százalékban, de az állandóan változó piac is komoly fejtörést okoz a kevésbé agilis hazai vállalkozásoknak, de az ügyfélszerzés és a jól képzett munkaerő megszerzése és megtartása is kihívás. Az utóbbival leginkább a mikro- és kisvállalkozások leggyengébb pontjára lehet tapintani, ugyanis a szóban forgó gazdasági szereplők nem tudják felvenni a versenyt a juttatásokban egy közepes, netán egy multi céggel szemben. A határ menti kkv-k esetében a helyzet kiegészül még azzal a tényezővel is, hogy a külföldi országok elszipkázzák a jól képzett szakerőt.

Ami pedig a képzettséget és a képzést illeti, nemcsak az eszközparkot, de az eszközparkot használó humán faktort is időről időre frissíteni kell, azaz pénzt kell áldozni az oktatására. A tudás fejlesztése hosszú távon megtérül a szervezetnek, hiszen a vállalkozás egyetemes intelligencianövelése a hozzáadott értékteremtésben, a projektek újszerű megközelítésében, és számtalan más módon tetten érhetővé válik. Szerencsére az oktatás és a képzés fontosságát egyre több kkv ismerte fel.

 

A célhoz vezető megoldások sora

A kihívások azonban mindig megoldásokat is rejtenek magukban, csak fel kell lelni azok forrását. Jelen esetben, ha hazai léptékkel szemléljük a kkv-k nehézségeire adott válaszokat, akkor egyértelműen az tűnik megfejtésnek, hogy minél több pályázattal, vissza nem térítendő támogatással, kifejezetten a szektor digitalizációs fejlődését célzó programmal, valamint szakmai napokkal, és edukációval igyekeznek elejét venni mindennek.

A vállalkozások alapvetően nyitottak a digitalizáció és az új technológiai megoldások iránt, a napról napra felbukkanó finanszírozások pedig lehetővé teszik, hogy a kkv-k széles körben fejlesszék, bővítsék, javítsák vagy felzárkóztassák a működésüket.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: