Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
26_cloudhealth.jpg
Forrás: ITB

A vállalkozások már megtanulták használni a felhőt, olyannyira, hogy a legjobbak már azt is tudják, mikor nem szabad a nyilvános felhőt választani. A jövő minden jel szerint a hibrid felhőké.

Egy nemrégiben közzétett IDC-felmérés megkérdezetteinek 80 százaléka tervezi, hogy a következő két évben újra saját infrastruktúrájába helyezi át a nyilvános felhőben futtatott alkalmazásainak mintegy felét. A főbb okok között a biztonságot, a teljesítményt és a költséget emlegetik. De hogy lehet ez? Hiszen a felhőtechnológiákat pont az tette népszerűvé, hogy rugalmasan méretezhetőek, biztonságosak és költséghatékonyak.

 

Mindent a saját helyén

A vállalati informatikai vezetők számára már nem úgy merül fel a kérdés, hogy „felhő vagy nem felhő?”, hanem „milyen esetben és milyen felhő?” kell. A publikus felhőnek nemcsak az előnyeit látják, hanem azt is, hogy mikor nem célszerű a használata.

Sokak szerint a legjobb megoldás a hibrid felhő – már csak azért is, mert a fogalomnak nincs egységesen elfogadott definíciója, így sok mindent lehet érteni alatta. Ezzel együtt a többség számára a hibrid felhő olyan infrastruktúrát takar, amelyben két vagy több önállóan működő felhőt – amelyek lehetnek nyilvánosak és sajátok is – egyetlen entitásként tudunk kezelni, vagy legalábbis ugyanazzal a menedzsmenteszközzel tudjuk felügyelni. Igazán jó esetben az adatokat és az alkalmazásokat is zökkenőmentesen lehet egyik környezetből a másikba helyezni.

Több oka is van annak, hogy a vállalatok hibridben kezdenek gondolkodni. Az egyik, hogy nem pusztán infrastruktúrát keresnek, hanem mindinkább az alkalmazásaik igényeiből indulnak ki. Mennyit érdemes arra költeni; mennyire érzékeny adatokat kezel; kell-e hozzá mobil elérés, és így tovább. A viszonylag állandó, kiszámítható terheléssel működő, hagyományosnak mondható alkalmazások jó helyen vannak a privát felhőben. A rövidebb életű, egy-egy konkrét célra behozott, erősen ingadozó terhelést jelentő alkalmazásokat viszont továbbra is érdemes a nyilvános felhőben futtatni.

Egy másik ok a költség. Dacára az ígéreteknek, a nyilvános felhőszolgáltatások nem minden esetben jelentenek kiszámítható költséget. A Vanson Bourne egy kutatása szerint a nyilvános felhőt használó szervezeteknek csak 6 százaléka volt képes az előre eltervezett költségszintet tartani vagy az alatt maradni. Ha a cég nem képes előre feltérképezni az összes járulékos költséget, majd azokat rendesen kordában tartani, csúnya meglepetések érhetik. Ehhez képest a saját (felhő)infrastruktúra költségei jobban átláthatóak.

 

Kapcsolatok hálója

A piaci fejlemények is jól jelzik, hogy a nagy gyártók és szolgáltatók is felismerték a hibrid felhőkben rejlő jövőt. Az már csak természetes, hogy a felügyeleti eszközök gyártói olyan megoldásokat kínálnak, amelyekkel az adatközponton belüli és a nyilvános felhőben lévő erőforrások – virtuális gépek, tárolók, adatbázisok, alkalmazások – egyetlen konzolról, egyetlen nézetben kezelhetők.

Árulkodó az is, hogy a spektrum két végéről induló szoftvergyártók elmozdultak a mezőny közepe felé. Ha valaki eddig a saját infrastruktúrán futtatható szoftverekről volt ismert, elkezdett felhőszolgáltatásokat kínálni. Ott van például a SAS, amely immár szoftverszolgáltatásként is kínálja adatelemző megoldásait. A másik végletre a Salesforce lehet a példa. A vállalat, amely egész üzleti modelljét arra építette, hogy alkalmazásához nem kell saját infrastruktúra, 15,7 milliárd dolláros ajánlatot tett a Tableau Software megvásárlására – amely pedig az on-premise elemzőszoftverek egyik piacvezetője.

Az sem véletlen, hogy a nyilvános felhőszolgáltatások élharcosai (Amazon, Google, Microsoft) egyre több olyan lehetőséget kínálnak, amelyek megkönnyítik a náluk futtatott felhőszolgáltatások és a helyi erőforrások egységes rendszerbe történő integrálását. Az Amazon Web Servicesnél elérhető az Amazon Storage Gateway, vagy az AWS DirectConnect, a VMware-rel kötött megállapodásnak köszönhetően pedig a VMware szoftverek teljes spektrumát lehet futtatni az AWS-en. A Google is partnerségre lépett a VMware-rel, illetve a Nutanixszal – utóbbi lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy házon belül a Nutanix hiperkonvergens infrastruktúráján és a nyilvános felhőben is futtathassák alkalmazásaikat.

A legtovább ezen a téren talán a Microsoft jutott, ami nem is csoda, tekintve meglévő vállalati beágyazottságát. Egyrészt felügyeleti eszközei (mint például az Active Directory) egyaránt használhatók a saját környezetben és az Azure felhőben. Másrészt megállapodott több hardvergyártóval (Cisco, Dell EMC, HPE, Lenovo), hogy Azure Stack néven olyan konvergens platformot kínálnak, amely az Azure funkcióit teszi elérhetővé privát felhőben. A Microsoft nemrégiben az Oracle-lel is megállapodott, hogy ügyfeleiknek könnyebb legyen összekapcsolni az Oracle Cloudban és az Azure-ban futtatott feladatokat.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ADAPTO Solutions Kft.

A legkeresettebb cégek: