Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
56_1.jpg
Forrás: ITB

A digitalizáció középpontjában álló technológiák és az azokból következő változások a kormányzatnak is feladják a leckét. Az államnak sokszor még azt is el kell döntenie, hogy milyen szerepet vegyen fel a technológiákkal és a piaci szereplőkkel kapcsolatban.

5G, mesterséges intelligencia, önvezető autók – három olyan technológiai terület, amelyek meghatározóak lesznek a közeljövőben, és amelyek ezer szállal, elválaszthatatlanul kötődnek egymáshoz. Kiderült ez az ITBusiness&Technology első napjának estéjén rendezett kerekasztal-beszélgetésekből is: bár a fenti három témának külön-külön blokkot szenteltek a szervezők, a résztvevők lépten-nyomon visszautaltak egymás mondandójára, azt hangsúlyozva, hogy ezek a technológiák csak együttesen tudják kifejteni igazi hatásukat, és hozzásegíthetnek ahhoz, hogy Magyarország az EU fejlettebb országai közé kerüljön.

 

5G: vannak céldátumok

2020. szeptember 6. – ekkor már biztosan lesz 5G szolgáltatás Magyarországon. Kelemen Csaba, az ITM főosztályvezetője elmondta, hogy a 700 MHz-es frekvencián ekkor indíthatják el a távközlési társaságok szolgáltatásaikat. De könnyen lehet, hogy nem is kell addig várni. Idén már kiírják a frekvenciapályázatot az új, 3,5 gigahertzes tartományra, és az eredményhirdetés után már csak a nyertes szolgáltatókon múlik, mikor kezdik meg a kereskedelmi szolgáltatásokat. Mácz Ákos, az 5G Koalíció szakmai vezetője szerint erre akár már idén év végén vagy a jövő év elején sor kerülhet. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan melyek lesznek ezek a szolgáltatások, mert kellenek hozzá a szabványnak megfelelő hálózati és végfelhasználói eszközök is – gyártói ígéretek szerint viszont ezek már idén mindenképpen forgalomba kerülnek.

Kratochwill Péter (Kopint-Datorg), Sántha György (Magyary Egyesület) és Dávid Róbert (BM)
 

Valószínű azonban – és a nemzetközi példák is efelé mutatnak –, hogy kezdetben nem az egyéni előfizetők lesznek a szolgáltatók célkeresztjében, hanem sokkal inkább az ipari felhasználók. Az 5G újításai – amelyek közül nem is annyira a nagy adatátviteli sebesség a leglényegesebb, hanem a minimális késleltetés és garantált szolgáltatásminőség – ugyanis az ipari környezetekben lesznek igazán lényegesek. Az új mobiltechnológia nem önmagában izgalmas, hanem platformként, amely számtalan innováció és új szolgáltatás előtt nyithatja meg az utat, fogalmazott Sebők Katalin, az NKFIH elnökhelyettese. A lehetőségek tárháza ma még beláthatatlan. A hálózatba kötött önvezető autók, az okosvárosok, az egészségügy, a gyártóipar mind profitálhat az 5G kínálta előnyökből.

Ahhoz azonban, hogy az 5G-re alapozott innovációk gyorsan terjedjenek, az államnak is tisztáznia kell, hogy milyen szerepet kíván játszani. Megteheti, hogy visszahúzódik a szabályozói szerepkörbe, és a piaci szereplőkre bízza a többit. Ebben az esetben viszont fennáll a veszélye, hogy bizonyos földrajzi területek sokáig lefedetlenek maradnak, figyelmeztetett Kelemen Csaba. Az 5G infrastruktúra kiépítése ugyanis rendkívül drága, így a szolgáltatók várhatóan csak a nagyvárosokra, az autópályák környékére összpontosítanak majd. Ez elkerülhető – illetve a teljes lefedettség elérése felgyorsítható –, ha az állam is beavatkozóként lép fel. Hogy melyik utat fogja követni a magyar állam, azt a most készülő 5G stratégia fogja tisztázni.

A rejtett e-közigazgatás

A magyar közigazgatás már gyakorlatilag teljesen digitális – csak ezzel az állampolgárok (és sokszor az ügyintézők) nincsenek tisztában, válaszolta Sántha György, a Magyary Egyesület elnökségi tagja a hazai e-közigazgatás fejlettségét firtató kérdésre. Számos olyan lehetőséget kínál a rendszer, amellyel nagyon kevesen élnek – hányan tudják például, hogy akár telefonon keresztül is lehet meghatalmazást adni másoknak, hogy eljárjanak helyettünk egy-egy ügyben?

Nem könnyíti meg (és teszi olcsóbbá) a közigazgatást az sem, hogy a webes és mobil csatornák mellett fenn kell tartani a személyes és papíralapú ügyintézés lehetőségét is. Az egyik lehetséges út a felhasználók folyamatos tájékoztatása a lehetőségekről, de sokat segíthet a szelíd kényszer is. Amikor csak a weben keresztül lehetett jelentkezni a háztartási nagygépek cseréjére meghirdetett pályázatra, jócskán megugrott a 65 év feletti regisztráltak száma az Ügyfélkapun.

 

MI: jó esély a kkv-nak

A mesterséges intelligencia körül is sok a kérdés, különösen a morális-etikai és biztonsági kérdések. Sokféle célra lehet használni az MI-re alapuló megoldásokat, például az arcfelismerést. Egyik oldalról segíthet abban, hogy gyorsan és kényelmesen feloldjuk mobiltelefonunk képernyőjét, a másik oldalról például a kínai államnak is lehetővé teszi, hogy minden korábbinál szorosabb megfigyelés alatt tartsa állampolgárait.

Fontosak ezek a morális kérdések, és a szabályozásban is meg kell majd jelenniük, de azt nem szabad hagyni, hogy hátráltassák a fejlesztéseket – jelentette ki nagyon határozottan Charaf Hassan, a BME tanszékvezetője, az MI Koalíció elnökségi tagja. „Ha előre akarunk lépni a digitalizációban, a mesterséges intelligencia használata nem választás kérdése. Elő kell készíteni a technológiákat, az alkalmazásokat, a szcenáriókat, és ezzel párhuzamosan dolgozzanak a jogászok és alkossák meg a szabályokat. Nem várhatunk addig, amíg tiszta nem lesz a jogi környezet” – mondta.

Kelemen Csaba (ITM), Tápai Tamás (T-Systems Magyarország) és Szalai István (Mechatronikai Képzési és Kutatási Intézet)
 

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek amúgy is sokszor a technológia meg nem értéséből származnak. Olyan nincs, hogy „a robotok elveszik a munkánkat”. A rutinszerű, unalmas vagy nehéz munkákat előbb-utóbb szinte biztosan ki lehet váltani mesterséges intelligencia-alapú rendszerekkel, de az emberi kreativitást soha nem fogják helyettesíteni a robotok. Azt is látni kell, hogy az MI sem csodaszer, megvannak a maga korlátai. Rendkívül sok múlik az algoritmusok betanításán: minél nagyobb adathalmazokon végezzük el, annál jobb lesz az eredmény. De akkor használjuk okosan az MI-re épülő alkalmazásokat, ha tisztában vagyunk hiányosságaival, emlékeztetett Kovács Benedek, az Ericsson kutatás-fejlesztési központjának technológiai és innovációs vezetője.

A magyar vállalkozások és gazdaság szempontjából viszont kimondottan jó hír, hogy az MI-fejlesztésekben nem is olyan nehéz belevágni. Egyrészt online is elérhetőek hatalmas adatbázisok (szöveges, képi, egyéb), amelyeket fel lehet használni az alkalmazás betanítására. Ezeken túl számtalan nyílt forráskódú eszköz is rendelkezésre áll: vannak köztük már előre betanított algoritmust használók, de olyanok is, amelyek „tiszta lappal” indulnak, és teljes egészében a fejlesztőre van bízva a betanításuk. Ilyen fejlesztésekbe a magyar kkv-k is bekapcsolódhatnának, és gyorsan elő tudnának állni igen hasznos megoldásokkal. Charaf Hassan két, nemrégiben készített hazai alkalmazást említett: az egyik a szemfenék képének elemzése révén mutatja ki a cukorbetegséget, a másik pedig az infarktusok megállapításában segít.

Kelemen Csaba (ITM), Sebők Katalin (NKFIH) és Mácz Ákos (5G Koalíció, IVSZ)
 

Autók, határok nélkül

Mind az 5G, mind a mesterséges intelligencia központi szerepet játszik majd az önvezető autók működésében. Ez is olyan terület, amely még gyerekcipőben jár, így most van a legjobb esély belépni a fejlesztésekbe és nem megvárni, amíg elszalad mellettünk a világ. Ezt a célt szolgálja a Zalaegerszeg mellett épülő autóipari tesztpálya.

Bár még nincs kész, már körvonalazódik a potenciálja – mondta az erről szóló kerekasztal-beszélgetésen Tápai Tamás, a T-Systems Magyarország infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese. Az autógyártók – de a nekik beszállító nagyobb cégek is – folyamatosan igénylik a tesztkörnyezeteket új fejlesztéseik kivizsgálására. A zalaegerszegi pálya jóval többet nyújt majd, mint egy átlagos tesztpálya. Többféle forgalmi környezetben (autópálya, város stb.) ki lehet próbálni az új fejlesztéseket, a sűrűn telepített szenzorok és a kiépülő 5G hálózat pedig a fejlett funkciók tesztelését teszi egyszerűbbé.

Kott Ferenc (MKIK), Kovács Benedek (Ericsson Magyarország) és Charaf Hassan (BME AUT)
 

Az ilyen, kontrollált körülményeket biztosító pályák azért is fontosak, mert az autók kommunikációja a jövőben csak bővülni fog. Most leginkább még csak a járművek szenzorai (ultrahang, radar, kamera, lézeres radar) gyűjtik a külvilág információit, de bizonyos modellekben már megjelent az autók egymás közötti kommunikációjának képessége. A jövő útja viszont egyértelműen a vehicle-to-everything (V2E) kommunikáció, amikor az autó folyamatosan kapja a jeleket a közlekedés többi résztvevőjétől, a forgalmat szabályozó rendszerektől, de akár még külső szolgáltatóktól is.

Az önvezető autók is olyan területet jelentenek, ahol a technológia mellett a szabályozásra is rendkívül nagy figyelmet kell fordítani. Most még kegyelmi állapotban vagyunk, mert az vezető nélküli járművek még nem állnak készen a forgalomban történő bevetésre. De ez pár éven belül megváltozhat, ezért most kell beszélni a kérdésről, mondta Kelemen Csaba. A helyzet annyiban meglehetősen bonyolult, hogy az egyes földrajzi régiók szabályozása nem feltétlenül egységes. Európában mindenképpen egységes szabályozásra lesz szükség, de a technológiai és jogszabályi harmonizációnak szinkronban kell mennie egymással, tette hozzá Tápai Tamás.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2072 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Laufer Tamás

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4951 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: