Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
26_1.jpg
Forrás: ITB

Áttörte a lélektani határt a cloud technológia: egyre természetesebb, hogy az üzleti folyamatok mögött a felhő húzódik meg. De valóban költségmegtakarítást jelent a cégnek, agilis lesz a vállalat, ha a cloud technológiára tér át, és tényleg biztonságos a technológia? Összegyűjtöttük a kkv-k körében terjedő felhős mítoszokat és bemutatjuk a valóságot.

Hétfő reggel. Az e-mail, ami az igazgatótól érkezik, nem lehetne ennél tisztább: „Meggyőztek a felhő hasznosságáról, minden IT-t a cloudba költöztetünk.” Majd az igazgató-helyettestől érkezik a konkrétabb utasítás: „A pénzügynek szüksége van egy kimutatásra, hogy a felhőbe költözés mennyivel csökkenti az IT-kiadásainkat.” Majd egy másik sürgető kérés az IT-csoport vezetőjétől a HR felé: „Két új cloud szakemberre van szükségem, hogy az igazgató döntésének megfelelően felkészítsük a szervezetet az átállásra...”

 

Ezt gondoljuk a technológiáról

Szerencsére, a valóságban nem egy végigbulizott hétvége alatt születik meg a gyors döntés, hogy a vállalatnak feltétlenül felhőre van szüksége. Ahogy életünk sok területére, úgy a felhőtechnológia előnyeire és hátrányaira is sok mítosz és félreértés vonatkozik. A cloud technológia hasznosságát nem vitatjuk, azonban minden vállalatnak maga kell megvizsgálnia és eldöntenie, hogy a szolgáltatók által hangoztatott előnyök valóban megvalósulnak-e, valóban érvényesek-e a szervezetünkre nézve.

A vállalatok már megbarátkoztak a felhőtechnológia gondolatával – már áttörte a lélektani határt és egyre természetesebb, hogy az üzleti folyamatok mögött cloud technológia húzódik meg, mondta Bábel Gabriella, a Microsoft nagyvállalati üzletágvezetője azon a rendezvényen, ahol a technológiával kapcsolatos magyar kutatás eredményeit mutatták be. Ez a kutatás – amit a Bell Research végzett 1500, száz számítógépnél többet használó vállalat körében, ami a gyakorlatban kis- és közepes méretű vállalatokat és nagy cégeket is takar – aktív és passzív okokat is feltárt a technológia elfogadásával kapcsolatban.

Az aktív okok között szerepel, hogy a vállalatok 74 százalékánál a belső működés javítása és a versenyképesség fokozásának igénye befolyásolja az informatikai fejlesztéseket. A passzív okok közül megemlítették az anyagcég rendszerkövetelményeit, ami csak a vállalatok 53 százalékánál szempont. A vállalatok kétharmadánál a szakmai szempontok fontosabbak a pénzügyieknél, amikor egy IT-beruházási döntés megszületik a cég felső vezetésében. A kutatás érdekessége, hogy a megkérdezettek a felhővel kapcsolatos döntések pénzügyi megtérülését és indokoltságát alig-alig kérdőjelezik meg. A felhő releváns válasz a mindennapi üzleti problémákra, nem drága és megtérül – ez az általános vélekedés.

Csak úgy lehetek igazán agilis, ha felhőszolgáltatást veszek igénybe

Igazi divatszó az agilitás, amit a sikerességgel és eredményességgel párosít az üzleti élet. A cloud szolgáltatás önmagában nem egyenlő a vállalati szemléletváltással, a módszertan megismerésével, elfogadásával és gyakorlati alkalmazásával. Abban az értelemben agilis a felhőszolgáltatás, hogy a megnövekedett üzleti igények kiszolgálására gyorsan biztosítja a szükséges erőforrásokat: ha weboldal látogatottsága hirtelen megnövekszik, vagy a bejövő megkeresések megszaporodnak, a megnövekedett forgalom kezelésére gyorsan új számítási kapacitást, új felhasználókat biztosít.

Ez a képesség önmagában a vállalat reakciókészségét, szemléletmódját még nem alakítja át. Egy agilis vállalat képes megfelelő időben választ adni a megváltozott piaci körülményekre, lehetőségekre. Ehhez azonban fel kell ismerni a változást, amihez adatokra és azok feldolgozására van szükség, majd döntés után többek között a gyorsan használható felhő technológia segítségével ki lehet dolgozni a megfelelő választ.

 

A felhőszolgáltatás a költségek csökkentéséről szól

Nézzük meg közelebbről, hogy valóban megállják-e a helyüket azok a városi legendák, amelyek a cloud szolgáltatással kapcsolatban kialakultak!

A felhőszolgáltatást főleg maguk a szolgáltatók népszerűsítik azzal a felkiáltással, hogy olcsóbb. De mihez képest? Nemrég jártam egy felhő témájú konferencián, ahol a MOL IT-infrastruktúrájáért felelős vezetője, Zidó Péter hosszasan ecsetelte, hogy noha használnak már felhőszolgáltatásokat, még mindig komoly erőfeszítés számukra kiszámolni, hogy az on-premise szolgáltatások mennyibe kerülnek, hogy azután ténylegesen össze tudják hasonlítani mindezt a felhőalapú szolgáltatások költségével.

Nyilván egy MOL-hoz hasonló nagyvállalat nincs könnyű helyzetben, de a kis- és közepes méretű vállalkozások informatikája is van annyira bonyolult, hogy nehezen lehessen átlátni, milyen költségekről van szó, milyen megtakarításokat és hol eredményezhet a felhő. A vállalat IT-szolgáltatási szintjének megfelelő felhőszolgáltatással kell összehasonlítani a költségeket, vagyis lehetőség szerint az almát az almával vessük össze. Minden tétellel számoljunk, például a beruházás költségével. Azt is figyelembe kell venni, hogy mennyi IT-munkaerő szabadul fel, ha az időt nem kell a saját infrastruktúra menedzselésével tölteni. A szoftverek licencének költsége, a biztonsági megoldások vásárlásának, telepítésének költsége is a lajstromozott tételek közé tartozik.

 

Vegyük figyelembe, hogy a felhőszolgáltatás olyan extra szolgáltatásokat és olyan üzletmenet-folytonossági szintet hoz a vállalatba, amit korábban a cég nem is tűzött ki célul, mert azok elérése igen költséges lett volna. A felhőszolgáltatások az igényes, minőségi informatikát hozzák el a cégek életébe, ez azonban nem minden esetben jelent egyértelmű költségcsökkenést. Vannak olyan automatikus, pozitív adalékok, amiket a vállalatok korábban csak reméltek, ilyen például a magasabb szintű biztonság vagy a gyorsan skálázható szolgáltatások.

 

Egyértelmű előnye a biztonságosabb működés

A cloud egyik nagy előnye, hogy olyan IT-biztonsági szintet hoz a vállalatba, amit a legtöbb kis- és középvállalat nem tud magának megfizetni. Ha már jártunk valaha egy adatközpontban, akkor tudjuk, hogy milyen nehéz oda fizikailag bejutni, mennyire komolyan veszik az emberek ellenőrzését. Aktív és passzív biztonsági rendszerek tömkelegét használják az adatok fizikai és informatikai biztonságának garantálására. Földrajzilag egymástól távol lévő, redundáns adatközpontokban tárolják az adatokat, így az esetleges katasztrófáktól is védettek vagyunk. Ahogy se szeri se száma azoknak az IT-megoldásoknak, melyek a törvényi megfelelőség miatt szükségesek a vállalatoknak.

A biztonságban a leggyengébb láncszem maga az ember. A sikeres klasszikus adathalász-támadás segítségével megszerzett felhasználónév és jelszó birtokában bárki bejuthat a vállalati hálózatba, legyen az felhőszolgáltatásból igénybe vett vagy sem. Nem hiába, a cloud szolgáltatások számára is léteznek no-go zónák, ilyen például egy atomreaktor, ami nyilván sohasem lesz a felhőre kötve.

 

Könnyű átállni

Még egy felhasználónevet generálni a felhőszolgáltatásban valóban egyszerű. A változás soha sem jár egyedül, a technológiai váltás a meglévő folyamatok felülvizsgálatával jár, a változásokat be kell vezetni, majd menedzselni. Marton László, az Invitech vállalati és kormányzati főigazgatója szerint nincs egy pontos recept arra vonatkozóan, hogyan lehet a kis- és közepes vállalatokat a felhőszolgáltatásoknak megnyerni, kiválasztani; mely IT-rendszereket érdemes a cloudba áthelyezni; hol érdemes változtatni, megszüntetni, helyettesíteni. A cloud szolgáltatók nyilván szeretnék megnyerni maguknak a kkv-szektort, de küzdelmes őket bevonni ebbe a világba, hiszen minden esetben egyenként kell elmagyarázni és megnézni, hol és miért járhat előnnyel a technológia.

Ha a kkv-t meggyőzték, akkor a szövegszerkesztőn túl a vállalkozásra jellemző üzleti folyamatokat figyelembe véve kell megvizsgálni, mit érdemes felhőbe költöztetni, és mit érdemes on-premise megtartani. A rugalmasság, könnyű skálázhatóság, egyszerű kapacitásnövelés mind olyan érv, mely a vállalatspecifikus alkalmazás felhősítése mellett szól – ha ezek elérése nem cél, nyugodtan maradjunk meg a jól bevált megoldásnál. Ne feledkezzünk meg az adatokról sem, ahogy a törvényeknek való megfelelést is szem előtt kell tartani!

Már mindenhol ott van

A Bell Research kutatásában megkérdezett üzleti döntéshozók ma már egyre jobban ismerik a felhőszolgáltatásokat és tudják, hogy a felmerülő problémákra is választ jelentenek. Az üzleti döntéshozókkal készített interjúkból egyértelműen az derül ki, hogy a kis számú, de felhőt elutasító vezető cégénél és magánéletében is jelen vannak a felhőszolgáltatások – az azonban előfordul, hogy nem tudnak róla. A technológiának a költséghatékonyság, a versenyképesség mellett a munkavállalók számára a munka–magánélet egyensúlyának megtartása, a terheltségének csökkentése is előnyként jelentkezik.

Azok a vezetők, akik nemet mondtak a felhőre igent mondanának rá, ha csak a felhő megoldással lenne a probléma. A háttérben gyakran óriási erőfeszítéssel kialakított, de már elavult IT rendszer húzódik, melyet a vállalatok addig szeretnének kihasználni, míg az nem okoz problémát. Vagyis azok a vállalatok, akik elutasítják a felhő megoldásokat, nem szeretnének kimaradni belőle.

A meglévő ügyfelek közül a fix havidíjas fizetési konstrukciókat szeretik döntő többségben, 37 százalékában a használatarányos megoldás mellé teszik le a voksukat, míg 14 százalékuk nem döntött a kérdésben. Ennek a kérdésnek az eredményei is mutatják, hogy a lélektani határ áttörése után még van bőven teendő, hogy az egyértelmű látásmód kialakítását segítsék.

 

A felhőszolgáltatás maga a digitális átalakulás

Gyakran megesik, hogy a vállalat digitális átalakulása egybeesik a felhőszolgáltatások bevezetésével, ez viszont nem jelenti azt, hogy a digitális transzformációt egy felhőszolgáltatás igénybe vételével kipipálhattuk. A Microsoft frissen kinevezett új vezetője, Christopher Mattheisen szerint a felhő olyan fogalom, amivel egy kicsit küzdünk még itt Magyarországon, de jelentős haladást tapasztalnak e téren. Véleménye szerint a felhőtechnológia kulcsfogalom a digitalizációban, ami lehetővé teszi a rugalmasságot, mobilitást a vállalaton belül. A mesterséges intelligenciával karöltve a felhő az a technológia, amely a digitális transzformáció alapjait adja vállalaton belül.

„Vegyes felvágott”-ként jellemezte az egyik, sok vállalati hálózatot látó beszélgetőpartnerem a cégeknél található felhőmegoldásokat. A publikus, bárki számára előfizetés fejében elérhető szolgáltatások mellett a vállalatok a saját, privát felhő megoldásokról sem mondtak le, így a kettő egyvelege, a hibrid megoldások a legelterjedtebbek. Az átjárhatóság ezek között a rendszerek között könnyen megoldható, néha csak az IT-vezető tudja, melyiket honnan veszik igénybe. Sőt, az edge computing megjelenése – amikor a válaszidő gyorsítása érdekében a felhőszolgáltató a cég székhelye mellé helyez el egy dedikált adatközpontot – a két megoldás közötti határvonalakat egyre jobban elmossa.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2054 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Lakovich Nándor

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4911 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: