Center

42_1.jpg
Forrás: ITB
Ilyen egy igazi smart city!

Alkalmazkodó irodák, digitalizált otthonok, okos közlekedés

Az ENSZ által megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Célok 11. pontjában a közlekedés és az irodai környezet okosítása a feladat. Okossá azonban csak akkor válik valami, ha a technológia eszközei kölcsönhatásba lépnek az emberi igényekkel.

Barcelonában a smart city-fejlesztések keretében egész városra kiterjedő wifi-hálózatot húztak fel, így például a megfelelő közlekedéstámogató applikáció segítségével az autósoknak lehetőségük van arra, hogy a legközelebbi üres parkolóhelyet megtalálják. Ez csupán egy nagyon egyszerű példa arra, hogyan segíti a technológia az embert, s mit ad hozzá a smart city koncepcióhoz az okosközlekedés almodul.

Az ENSZ által kitűzött Fenntartható Fejlődési Célok (UNESCO SDG) tizenhét cselekvési területe között a 11. a Fenntartható városok és Közösségek almoduljairól szól. Ez egy fontos cselekvési terület, amelybe a fenntartható közlekedésen kívül a digitalizált otthonok és irodák, a biztonság, az élhető városi közterek, az időtakarékos ügyintézés almoduljai is beletartoznak.

Az okostér alapvetően olyan fizikai vagy digitális környezet, amelyben az emberek és a technológiai eszközök kölcsönhatásba lépnek egymással, s folyamatosan egyre nyitottabbá, összekapcsoltabbá és intelligensebbé válnak az ökoszisztémában. „Ennek legátfogóbb példája az okosváros modellje, ahol az üzleti, a lakossági és az ipari közösségeket összefogó területeket intelligens várostervezési eszközökkel látják el, és ahol mindegyik szektor a társadalmi és közösségi együttműködést szolgálja” – foglalja össze a lényeget Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem docense, az UNESCO Bizottság Információs és Kommunikációs Albizottságának magyarországi vezetője és az Információt Mindenkinek Program Irányító Testületének tagja. Hozzáteszi, hogy az okosváros koncepcióba szorosan beletartoznak a smart citys szoftverek is, melyek között találhatók olyanok is, amelyek az időjárási körülményeket elemzik, ezzel járulva hozzá a közlekedési kockázatok csökkentéséhez. De használnak olyan intelligens szoftvereket is, amelyek az energiafogyasztás optimalizálásához, a fenntartható működés biztosításához vagy a tömegközlekedésben alkalmazhatók.

„Furcsának tűnhet, de a smart city, az okosváros, s ezen belül az okosközlekedés és az okosiroda jövőjéről már a 19. század utolsó harmadában is beszéltek” – mondja Z. Karvalics László. Amikor például az okosiroda szóba kerül, mindenki a technológiát és az automatizálást keresi. „Pedig az okosság elsősorban nem innen indul, hanem onnan, hogy a környezet és a környezetben élő ember hogyan tudja egymást kölcsönösen segíteni” – magyarázza a szakember. Az okosváros modelljei kétségkívül az info-technológiai robbanástól váltak látványossá, de legalább ennyire fontos, hogy gazdaságilag fenntartható okoskörnyezetek aktiválják a helyi vállalkozásokat, és mindenki megtalálja a fejlesztésekben a helyét.


 

Közlekedés-logisztika, természetesen okosan

Az okosváros koncepciót az elvárosiasodás hívta életre a nagyvilágban. A megnövekedett lakossági létszám kezelése hatalmas nyomást helyez többek között a városi közlekedésre. Budapesten például naponta, a BKK becslései szerint több mint 1800 közösségi jármű közlekedik, amelyeken legalább ötmillió utazás történik. A leginnovatívabb és leglátványosabb hazai okosváros projektek is a városi közösségi közlekedés logisztikájában és fejlesztésében történnek Magyarországon. Például a fővárosban várható egyik nagyszabású közösségi közlekedést támogató fejlesztés a hármas metró Káposztásmegyer felé történő meghosszabbítása lesz. De a 2019–2020 közötti időszakban tervezik a Duna-parti sétány fejlesztését, a rakparton áthaladó forgalom mérséklését, a parkolási rendszer újragondolását, a zöldfelületek megújítását és a kerékpárút-hálózat fejlesztését is. A smart közlekedési rendszerhez kapcsolódhatnak az újgenerációs közlekedési szolgáltatások is, mint például a népszerű Waze vagy a BKK saját fejlesztése, a BKK Futár. Illetve, a spanyol példához hasonlóan, itthon is lesz lehetőség online tájékozódni a szabad parkolóhelyekről.

Az okos közlekedés kialakításához tartozik még az intelligens szenzorok alkalmazása, az elektromos autók exponenciális elterjedése, a közlekedés optimalizálásához hozzájáruló applikációk, vagy a városi wifi-rendszer kiterjesztése. A technológiai alapok adottak, rendelkezésre állnak a szükséges érzékelők, a kommunikátorok és a hálózat is. A videós szenzorokat használhatják továbbá sorompóknál, a környezeti szenzorok pedig alkalmasak arra, hogy videó- vagy hőkamerán keresztül gyorsan azonosítsanak például tüzet vagy kiömlött káros anyagokat. Ha belegondolunk, hányféle érzékelő létezik manapság – hő-, mozgás-, levegőérzékelés –, a kombinációk száma szinte végtelen.

Okos közlekedés-fejlesztési projektek vidéken

Okos zebra: Békéscsabán, Debrecenben, Kecskeméten, Nyíregyházán és Zalaegerszegen olyan közlekedésbiztonsági rendszert alakítottak ki, amely az útburkolatban elhelyezett aktív LED prizmák segítségével, villogó fénnyel hívja fel az autósok figyelmét a kijelölt gyalogátkelőn éppen áthaladó gyalogosokra.

Tesztpálya a jövő közlekedéséért: a Zalaegerszegen megvalósuló, 2020 második negyedévére ígért önvezető autók tesztelésére épült pálya egyedülálló jellegzetessége, hogy például a városi közlekedést is lehet szimulálni rajta.

Virtuális idegenvezető: Szolnokot választották ki az úgynevezett T-City programhoz. Az egyik legfrissebb fejlesztés Android és iOS platformon érhető el, Szolnok nevezetességeit és turisztikai érdekességeit lehet ezen keresztül elérni. A kiterjesztett valóság segítségével pedig az éttermek menüit lehet elolvasni.

 

Védett utak

Nemcsak a fővárosban, hanem a környező városokban is jó eredménnyel haladnak a smart-fejlesztések. 2018 év elején mintaprojektként Monoron és Ceglédbercelen is elindult az okosváros, okosfalu koncepció kialakítása, amelyben a közlekedésfejlesztés is kiemelt szerepet kapott. Győrben pedig nemrég adták át, és meg is tekinthető, hogyan működik egy okosváros irányítóközpontja, hogyan kapcsolja össze az informatikai rendszer a digitális és a fizikai világot olyan területeken, mint a városi adminisztráció, a közszolgáltatások, a közbiztonság és a gazdaság. A rendszerbe bekapcsolt térfigyelő kamerákról érkező információk, képek alapján például automatikusan megállapítható, hol alakulhatnak ki dugók vagy balesetek. Sőt, a kamerák arcfelismerő programjai segítségével akár egy gyanúsnak talált gyalogos mozgását is elemezni lehet (például zsebtolvajok esetén), és azonnal riaszthatók a rendőrök.

Az okos informatikai rendszerek a felhőalapú számítástechnika, a big data, a dolgok internete (IoT) és a mesterséges intelligencia (MI) segítségével elemzik folyamatosan a városi szolgáltatásokat.


 

Okosan alkalmazkodó irodák

A smart otthonok alapkoncepciója már nemcsak a futurisztikus luxusapartmanok sajátosságai, hanem elérhető rendszerek a közeljövőben épülő iroda- vagy középületeknél. Az okosépületek jellemzői, hogy a gyorsan fejlődő technológiák hatására hozzáidomulnak a felhasználói igényekhez. Olyan épületek tervezésére van tehát szükség, amelyek „jövő biztosak”.

Világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a munkáltatók és a befektetők körében, hogy emberközpontú környezetet alakítsanak ki az irodaépületeknél. Emiatt egyre népszerűbb a biofilia elve, ami a természetes anyagokat, a nagy léptékű zöldfelületeket és a természetes fényforrásokat alkalmazza. Az irodakomplexumok esetében például szimulációk segítségével érik el, hogy az épület belső tereiben a lehető legoptimálisabb természetes megvilágítás legyen, s áramlástani vizsgálatok segítségével javítják a levegő minőségét. Az okosirodákban az okosszenzorok központi szerepet kapnak például a légszennyezés csökkentésében.

Ha az irodai folyamatokat vizsgáljuk, akkor az okosváros koncepcióban a humán folyamatokat a technológiai fejlesztésekkel egészítik ki. Például az automatizált irodában automatizált az iktatás, a dokumentumkeresés, az archiválás vagy akár a biztonsági mentés, de mégsem lehet a humán erőforrást teljesen kivenni a rendszerből, mondja Z. Karvalics László. Továbbra is fontos szerep jut a perszonalizációnak. „Nincs bevett forgatókönyv arra, hogy milyen a tökéletes okos iroda, ezért inkább minden iroda konkrét munkavállalójára, konkrét megoldást kell adni” – fűzi hozzá a szakember. Létezik olyan munkahelyi ökoszisztéma, ahol az eszközöket mind az irodában, mind az autóban, sőt még az otthoni környezetben is használják. Ezért szükséges egyfajta okos keretrendszert építeni a munkavállaló köré. Tehát az okosiroda fogalma sokkal tágabb értelmű, mint mondjuk egy hagyományos irodáé.


 

„De ennél is továbbmegyek, hiszen az igazi okosmunkahely és az igazi okosiroda személyre szabott, és a személyes tudásmenedzsment (Personal Knowledge Management, PKM) révén optimalizált folyamat-innováció támogatására szerveződik – részletezi Z. Karvalics László. – Az okosváros az értelmezésemben azt jelenti, hogy a városra szinte organikus lényként tekintünk, amely megfelelő válaszokat ad a környezeti kihívásokra és a lakosság igényeire. Élhetővé teszi saját magát, bevonja és felhasználja a rendelkezésre álló eszközöket, ötleteket és tudást.”

Minden város különbözik a másiktól, ahogy a polgárok és a szokások is. A fő kérdés az, hogy mi az élő problémája a közösségnek, hogyan lehet hozzányúlni, hol kell javítani az életminőségen, és hogyan lehet még élhetőbbé varázsolni a környezetet? „Az okosvárosban, a technológia alkalmazása mellett, szükség van okos városvezetésre, a meglévő tudás integrálására, és a lakosság ismeretének, tudásvagyonának bevonására – mondja Z. Karvalics László. – Összességében az okosváros koncepcióknak nemcsak a technológián, hanem a tudásteremtés, tudásmegosztás és tudásalkalmazás szemléleti kiindulópontjain alapuló komplex elképzeléssé kell válniuk.”