Path

20_1.jpg
Forrás: ITB
Deep tech az új trend

Mennyi pénz áramlik a startupokba?

Tavaly összesen közel 18 milliárd dollárnyi, azaz 5310 milliárd forintnyi magánbefektetés áramlott világszinten a tudományos-technológiai, más szóval deep tech vállalkozásokba. A hosszas és költséges tudományos kutatáson és fejlesztésen alapuló, legtöbb esetben kimagasló társadalmi hatással bíró termékek és szolgáltatások iránt egyre nagyobb az érdeklődés a globális piacokon is.

A kiterjesztett és virtuális valósággal, űrkutatással vagy drónokkal foglalkozó vállalatok együttesen mintegy 3,5 milliárd dollárt termeltek 2015-ben, míg a biotechnológiával foglalkozó cégekhez 2016-ban mintegy 7,9 milliárd dollár áramlott. Egyre több nagyvállalat fordul napjainkban az úgynevezett „deep tech”, azaz tudományos-technológiai startupok felé, de azok a vállalatok, amelyek kommunikációs technológiákkal kezdtek el foglalkozni, szintén elmozdultak a deep tech irányába. A Google létrehozta a Google Life Sciencest, amely most Verily néven ismert. Emellett a Google, a Facebook, az Amazon, az IBM és a Microsoft közös partneri kapcsolatot alakított ki a mesterséges intelligencia területén. Az Apple és a Google háza tájáról szintén hasonló tervekről hallani, a Facebook pedig úgyszintén a mesterséges intelligencia, a drón- és virtuális valóság területén fektetett be – mondja Csatári István, a Hello Tomorrow Hungary vezetője, hozzátéve, hogy az utóbbi néhány évben egyre inkább felértékelődnek azok az innovatív vállalkozások, amelyek mögött jelentős tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység áll.

A nemzetközi piacok érdeklődésének élénkülését jól jelzi, hogy 2014 óta, éves szinten átlagban több mint 20 százalékkal nőtt a deep tech startupokba áramló magánbefektetések volumene, amelynek összértéke 2018-ban már megközelítette a 18 milliárd dollárt, azaz az 5310 milliárd forintot.

 

Jó üzletté vált a tudomány

A magyarországi egyetemek és kutatóintézetek laboratóriumaiban mindig is ott rejtőztek azok a technológiák és kompetenciák, amelyeknek a globális piaci bevezetésével emberek millióinak jövőjét tehetnénk szebbé. „Olyan deep tech-ökoszisztémát építünk tehát, amelyhez kapcsolódhatnak mind a nagyvállalati, mind a nonprofit, mind a felsőoktatási szféra szereplői” – fogalmazott Csatári István. A Hello Tomorrow startupjainak eddig összesen 300 millió dollárnyi, azaz 88,5 milliárd forintnyi befektetés jutott a 21. század legnagyobb kihívásaira megoldásokat nyújtó területeken, úgymint a mesterséges intelligencia, légi ipar, kiberbiztonság és kommunikáció, egészségipar és orvosi eszközök, gyógyszerkutatás, energia, környezetvédelem, élelmiszer és mezőgazdaság, ipar 4.0, ipari és orvosi biotechnológia, mobilitás, okosvárosok és az űrkutatás.


 

A képlet azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik, mivel a deep tech startupoknak sokkal több kihívással kell szembenézniük, mint a klasszikus társaiknak, ezért is áramlik nagyobb pénzügyi támogatás feléjük. A legnagyobb kihívásokat a piacra törés, a tőkeintenzitás, a technológiai kockázat és komplexitás jelenti. A bizonytalan kereskedelmi alkalmazás és a törvényi keretrendszer pedig még további akadályokat jelentenek.

„A piacra kerülési idő a deep tech startupok esetében általában jóval hosszabb, mivel az ő termékeik új technológiákon alapszanak és hosszabb fejlesztési időt vesznek igénybe” – hangsúlyozza Csatári István. Például sok esetben évekig tartó klinikai tesztelés előzi meg egy új termék törvényesen gyógyszerré válását. A tőkeintenzitás nagy mértékét nemcsak a hosszú ideig tartó fejlesztés okozza, hanem a drága infrastruktúra is. A korai kísérletezés és prototípusok készítése gyakran olyan egyedi és költséges megoldásokat kíván, amelyek nincsenek jelen például egy mobilapplikáció fejlesztésénél. A hardvereknél a tesztelés költségei szintén magasabbra rúgnak, mint a szoftverek fejlesztése esetében. A technológiai kockázat és komplexitás pedig abból a tényből fakad, hogy a deep tech startupok gyakran alacsony készültségi szintű technológiákat alkalmaznak. A laboratóriumi feltételek között működő technológiának gyakran még egy hosszadalmas tesztelési utat is be kell járnia.

Problémát jelent az is, hogy a részvényesek, magukat a deep tech startupokat is beleértve, gyakran nem jól becsülik meg a fejlesztéshez szükséges idő mértékét. „Azon technológiai startupok alapítóinak fele, akik a kezdetekben mintegy három éves piacra kerülési ciklussal számoltak, mára beismerik, hogy alábecsülték a szükséges időintervallumot” – figyelmeztet Csatári István.

 

Együtt könnyebb

A tudományos-technikai startupok legfőbb forrásai a tőkebefektetőkkel, egyetemekkel, inkubátorokkal, kormányzati és vállalati szektorral való együttműködés alkalmával realizálódnak. Az induló vállalkozások igazság szerint potenciális finanszírozási csatornaként tekintenek a cégekre, de nem pusztán a pénz jelenti a vonzerejüket. Ugyanis a piacvezető nagyvállalatoknál érhető el csupán az a technológiai, piaci és iparági szakértelem, amelyre a feltörekvő vállalkozásoknak igencsak szükségük van, és amelyeket házon belül nem tudnak biztosítani. Tehát a vállalatokkal való kooperáció legfőbb célja gyakorlatilag a piaci hozzáférés és a technikai tudás megszerzése. Ahogyan Csatári István elmondta, a kutatásaik során megkérdezett startupok mintegy 95 százaléka kívánja fejleszteni a vállalatokkal való kapcsolatrendszerét, és mintegy 57 százalékuk már sikeresen kollaborál valamelyik nagyvállalattal.