articles

28_776881.jpg
Forrás: ITB
Infotér 2015

Új stílus, új műfajok, új irányvonalak

A korábbinál több helyszínen, új partnerekkel és még színesebb programokkal tér vissza az Infotér Konferencia. Az eseményt különösen fontossá teszi, hogy gondos tervezéssel most van lehetőségünk arra, hogy elkerüljük azokat a hibákat, amelyeket az előző EU-s ciklus forrásainak felhasználásánál elkövettünk – mondják a szervezők. A témák között nagy hangsúlyt kap mind az oktatás, mind a köznevelés digitalizálása, mind az informatikusképzés új útjainak kijelölése. Az e-egészségügynek egyenesen külön napot szentelnek, és újdonságként TED-szerű rövid előadásokat is hallhatnak a résztvevők az ikt-nak a társadalomra gyakorolt hatásairól.

Nagy utat járt be 2010-es indulása óta az Infotér Konferencia. Az első rendezvény előadásai, beszélgetései, no meg a 700 résztvevő elfért a balatonfüredi Anna Grand Hotelben. Az idei év nem csak a mennyiségi növekedésről szól; a helyszínek, programok sora is bővül.

Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke
Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke
Új műfajokat kívánunk meghonosítani az Infotéren, és ehhez új partnereket is kerestünk – mondja Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke. Ennek egyik leglátványosabb megnyilvánulása a Szívkórház előtt felállított Design Terminal sátor lesz. Itt nem „klasszikus” előadásokra vagy kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor, hanem inkább a TED-rendezvényekre jellemző, rövid, inspiratív, gazdaság- és társadalomformáló erővel is bíró prezentációkra. „Olyan témákat hozunk ide, amelyek nem a következő egy-két évről, hanem a távolabbi jövő trendjeiről és kérdéseiről szólnak, ezért hagyományosan kevéssé fértek bele az Infotér tematikájába. Szó lesz a startupokat érintő problémákról, megszólalnak befektetők, de például az okos városról is itt hallhatnak az érdeklődők”, mesél az újításokról Soltész Attila.

Szintén új helyszínnek számít a Blaha Lujza Hotel: itt a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) állítja fel színpadát. A házigazda „személyéből” már a témára is következtethetünk: az államigazgatás eddigi fejlesztéseinek értékelése, a következő időszak feladatainak ismertetése lesz napirenden. Érdekes színfoltnak ígérkezik a Mandiner-barlang, ahol nem annyira az infokommunikációról, mint inkább aktuális társadalompolitikai kérdésekről (így például a migrációról) lesz szó, pártpolitikusok részvételével.

„Fontos törekvésünk, hogy az infokommunikáció minden gazdasági ágazatban lépje át az ingerküszöböt. Úgy is fogalmazhatnék, hogy azt szeretnénk, ha a balatonfüredi Infotér Konferencia ugyanaz lenne az infokommunikáció számára, mint Tusnádfürdő a politikai közgondolkodás számára. Számos helyszínen sokszínű programok, nyüzsgés, találkozási lehetőség, vagyis inspiráló, jövőbe mutató közeg a kormányzat, a civil szféra és az iparág számára”, foglalja össze a konferencia krédóját Soltész Attila.

 

Egy nap az egészségügyért

Az idei konferencia abban is eltér a korábbiaktól, hogy lesz egy 0. napja is, amelyet kizárólagosan az e-egészségügy témájának szentelnek. Ezt trendteremtő szándékkal alakították így: a tervek szerint jövőre más ágazati informatikai betétkonferenciákkal egészítenék ki a 0. napot.

Flamingó Hotel: ezen a csendes, nyugodt helyen lesz az Infotéren belül idén debütáló E-Health Konferencia
Flamingó Hotel: ezen a csendes, nyugodt helyen lesz az Infotéren belül idén debütáló E-Health Konferencia
 

Annál is időszerűbb az e-egészségügy, mert igen komoly fejlesztések várhatók ezen a téren a következő években. Az egyik legfontosabb alapot a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer jelenti. Ez az egész országot lefedő, egységes, elosztott, nemzetközi hálózatokhoz is kapcsolható, integrált információs rendszer lesz, amely az egészségügyi szolgáltatók és az ágazatirányítás rendszereit kapcsolja össze. Jellemzője, hogy megtartja az intézményi rendszerek autonómiáját, de hozzáadott eszközök és szolgáltatások segítségével megvalósítja azok összekapcsolását és a közöttük végbemenő folyamatok szabályozását. Architektúrája módot ad külső fejlesztések bevonására: szolgáltatásait, publikus nyilvántartásait és felületeit újrahasznosítható modulok formájában dolgozták ki, így nyitottak a hagyományos és mobil platformok fejlesztői számára is.

A központi rendszerek fejlesztése mellett fontos feladat az ellátórendszert „végvárai” (a fekvő- és járóbeteg-ellátó intézmények) informatikai infrastruktúrájának modernizálása is. A korábbi konstrukciók hibáit felismerve a két területet külön projektek szolgálják ki, hogy az egyik cél elérésére szánt pénzek esetleges túlzott felhasználása ne veszélyeztethesse a másik cél megvalósulását. A különféle TIOP és TÁMOP pályázatokon összesen több mint 5 milliárd forint forrás áll rendelkezésre.

 

Horváth-ház: a legnagyobb, tiszta copf-stílusú épület a Balatonnál. Nagy emberek találkozásainak és eszméik megvalósulásának színtere (volt a reformkorban)
Horváth-ház: a legnagyobb, tiszta copf-stílusú épület a Balatonnál. Nagy emberek találkozásainak és eszméik megvalósulásának színtere (volt a reformkorban)
 

Modernizálódó iskolák

A hagyományos témák mellett (Lásd „Az e-közigazgatás tanulságai” című keretet!) az idei Infotér Konferencia egyik hangsúlyos eleme lesz az oktatás és annak digitalizálása. „Radikális és gyors átalakításokra van szükség a köznevelésben, mert rosszul állunk a PISA-felmérésekben, a digitális és hagyományos kompetenciákban egyaránt”, fogalmazza meg a probléma lényegét Soltész Attila.

Látják ezt a terület kormányzati felelősei is. „Ha valóban modern, 21. századi iskolát akarunk, muszáj a digitális technológiák felé fordulni”, ismeri el Pölöskei Gáborné, az EMMI köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára. A fejlesztést három – infrastruktúra, tartalom és módszertan – területen párhuzamosan tervezik.

Az e-közigazgatás tanulságai

Az Infotér hagyományos témái között most is kiemelt figyelmet szentelnek az infokommunikációs fejlesztéspolitikának és azon belül is az e-közigazgatási fejlesztéseknek. Ezekkel kapcsolatban Soltész Attila rendkívül fontosnak tartja levonni a 2007–2013-as költségvetési periódus tanulságait. „Most még előttünk állnak a nagy beruházások, ha nem figyelünk, most fogjuk elkövetni azokat a hibákat, amelyeket aztán 5-6 év múlva bánni fogunk”, figyelmeztet.

Alapvetően helyesnek tartja a kormányzat azon törekvését, hogy 2017-ig kiírják az összes EU-s fejlesztési pályázatot. Minél több fejlesztés valósul meg minél gyorsabban, annál jobb a szektornak. Ugyanakkor a sietségnek hátulütői is lehetnek. Nem mehet a megalapozottság kárára a kapkodás, és az is veszélyeket rejt magába, ha egy kétkörös fejlesztés esetében a második körben még nem tudják levonni az első fázis tanulságait.

 

Az infrastruktúra alapját a nagy sebességű, iskolai internetkapcsolatok jelentik; ennek szükséges kapacitását az iskola jellege és a tanulók száma alapján határozzák meg. A fejlesztések már javában zajlanak a NIIF Intézettel közösen. A következő lépés az eszközpark modernizálása, és ebben újszerű módszereket is fel kell kutatni, hiszen nem lehet háromévente minden iskolai számítógépet újra cserélni. Egyrészt be lehetne vonni a diákok már meglévő eszközeit az oktatásba. Másrészt segíteni lehet a szülőknek, milyen specifikációjú eszközt vásároljanak a gyereknek, hogy azt a tanulásban is fel lehessen használni. Természetesen az iskolai géppark nagy részét továbbra is az intézményfenntartó biztosítaná.

Tankönyv helyett e-könyv?

Egyelőre nincs realitása annak, hogy nyomtatott tankönyvek helyett digitális tankönyveket osztogassunk a diákoknak – mondja Pölöskei Gáborné, az EMMI helyettes államtitkára. Ugyanakkor nem látja akadályát, hogy kis lépésekkel elinduljunk ebbe az irányba. E-könyvekkel ki lehetne váltani az informatikai tankönyveket, a tanári kézikönyveket vagy akár egyes képzőművészeti tankönyveket.

 

 

Egységes felületen

A tartalom és a módszertan kérdése nem kevésbé összetett. A szakmai és civil szervezetek szerint elengedhetetlen az informatika, mint tantárgy, tartalmának teljes felülvizsgálata, és ennek részeként a kódolás, algoritmikus gondolkodás oktatása, továbbá az információbiztonság beemelése a tananyagba. Mérhető haszna lenne a vakon gépelés oktatásának is. Pölöskei Gáborné szerint a programozást nem feltétlenül kell közvetlenül beemelni a tananyagba, és személyesen nem tartja helyénvalónak az informatikaórák számának emelését sem. Ugyanakkor nem zárkózik el a gépírás iskolai oktatása elől, amire  már vannak is kezdeményezések.

A digitális kompetenciák fejlesztése szempontjából talán még nagyobb a jelentősége annak, hogy az infokommunikációs eszközöket és módszereket bevonják az informatikán kívüli tantárgyak oktatásába. Ehhez digitális tartalmak kellenek – ezek eddig is léteztek, csak éppen nem voltak egységesen elérhetőek. Segíthet a helyzet rendezésében, a párhuzamosságok felszámolásában a nemrég elindított Nemzeti Köznevelési Portál. A terv az lenne, hogy minden korábbi és ezután kifejlesztett digitális tananyag – például a máris nagyon népszerű Geomatech -- ezen a csatornán keresztül jusson el tanárokhoz és diákokhoz egyaránt, mondja Pölöskei Gáborné.

Az is egyértelmű, hogy nem lehet csak központilag kifejlesztett tananyagokra támaszkodni, hanem ki kell használni a tanári innovációt is. A portál mind a fejlesztésre, mind a saját tartalmak feltöltésére lehetőséget ad.

 

Blaha Lujza Hotel: itt állítja fel színpadát a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) a fejlesztések értékelésére, feladatok ismertetésére
Blaha Lujza Hotel: itt állítja fel színpadát a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) a fejlesztések értékelésére, feladatok ismertetésére
 

Informatikust, de milyet?

A felsőoktatásban az informatikai szakemberek képzése az egyik nagy kérdés. Becslések szerint 10-15 ezer informatikus hiányzik Magyarországról – de nagyon nem mindegy, hogy milyen munkakörből, említ egy fontos részletet Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. Vannak olyan informatikusi állások, amelyek betöltéséhez nem kell diploma: elég lehet a középfokú végzettség, esetleg felsőfokú szakképzés. A diplomához kötött állások között is lehet különbséget tenni aszerint, hogy mennyi és milyen jellegű ismeretet követelnek meg. Ezzel kapcsolatban a minisztériumnak van is egy, a végzettségeket érintő javaslata. (Lásd az „Informatikus mérnök, másképp” című keretet!)

Ugyanakkor mindenképpen el kell érni, hogy többen jelentkezzenek informatikusnak. Az elmúlt öt évben már nőtt a műszaki területekre jelentkező hallgatók száma, de ez pont az informatikusokra nem volt igaz. A cél az, hogy 2020-ra a műszaki, természettudományi és informatikai szakokra jelentkezők aránya elérje a 40 százalékot. Ennek megvalósítására többféle programot is indítanak: erősítik a felsőoktatás és a középiskolák kapcsolatát, illetve ösztöndíjakat hoznak létre középiskolásoknak, akik már érettségi előtt bekapcsolódhatnak az egyetemeken, főiskolákon folyó munkába.

Súlyosbítja a problémát, hogy az informatikus hallgatók fele el sem jut a diplomáig – nem kis részben azért, mert a szektor vállalatai már az iskolapadból felveszik a diákokat. Hosszabb távon ez a diákoknak és a cégeknek sem lehet érdeke. Ennek fényében viszont meglepő, hogy a duális képzésben lényegesen kisebb volt az informatikai cégek aktivitása, mint más iparágakban. Annyiban érthető a tartózkodás, mondja az államtitkár, hogy a duális képzés komoly ráfordítást jelent a vállalatok részéről, az informatikában viszont fennáll annak esélye, hogy a végzett hallgató nem az adott cégnél helyezkedik el. Mindemellett az informatikában is növelni kell a duális képzés súlyát, mert így olyan készségeket sajátíthatnak el a hallgatók, amelyeket az egyetemen nem szerezhetnek meg (projektmunka, piacismeret, egyéb soft skill-ek).

Informatikus mérnök, másképp

A felsőoktatási törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy az informatikus alapképzés (BSc) mellett létrehozzanak egy, a szakmának inkább a gyakorlati oldalára összpontosító, Bachelor of Engineering képzést is. Ez ugyanúgy 3-3,5 éves képzés, mint a BSc, csak nincs benne annyi alapozó matematika, és inkább a technológiát helyezi előtérbe – ismerteti a különbségeket Palkovics László. A BE képzés természetesen nem lenne zsákutca, ezt elvégezve is mehetne mesterképzésre, aki szeretne.

Ezzel párhuzamosan megszületne egy új egyetemi oktatói kategória is, a mesteroktatóé. Ők olyan szakemberek lennének, akik nem rendelkeznek tudományos fokozattal, viszont valamilyen releváns területen már van legalább tíz éves szakmai gyakorlatuk.

 

 

Átalakítani a kkv-kat

A konferencia egy másik központi témája a digitális transzformáció lesz, vagyis, hogy a gazdaság szereplői miképp tudják felhasználni az infokommunikációs technológiákat versenyképességük növelésére. Ebben a magyar kkv-k óriási lemaradásban vannak Európa többi országához képest, figyelmeztet Soltész Attila. Akár a szélessávú internettel, akár a honlappal való ellátottságot, akár a felhőszolgáltatások vagy a közösségi média igénybe vételét nézzük, a hazai kis- és középvállalkozások rendre az európai rangsor utolsó helyein szégyenkeznek.

„Így minden területen hátrányba kerülnek a kisebb, hazai cégek. Külföldi konkurenseik az automatizálásnak köszönhetően olcsóbban tudnak termelni; a közösségi médiának és az online kereskedelemnek hála hatékonyabban tudnak értékesíteni; az informatika segítségével pedig gyorsabb, rugalmasabb és összetettebb szolgáltatásokat tudnak nyújtani”, sorolja a veszélyeket az Infotér Egyesület elnöke.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen kidolgozott GINOP 3.2.1 projekt pontosan ezen akar segíteni a kkv-k infokommunikációs szemléletformálásával. Messze nem eszköz- vagy technológiavásárlásról van szó: a vállalkozások vezetői cégre és személyre szabott útmutatást kapnak a tanácsadóktól, hogy miképp tudnák alkalmazni az ikt-t üzleti céljaik elérésében. A programban ötezer vállalati vezetőt szeretnének elérni és 3500 új ikt-megoldást bevezetni az érintett cégeknél. Az előzetes várakozások szerint az erp és a crm lesz a két „slágertechnológia”, de fontos lehet az online kereskedelem is. A programban részt vevő vállalatok vouchereket is kapnak, amelyekkel bizonyos informatikai szolgáltatásokat kedvezményesen vehetnek igénybe, teszi még hozzá Soltész Attila.