Karrier

Topmanager (forrás: diepresse.com)
Topmanager (forrás: diepresse.com)
Forrás: diepresse.com

Kevesen vállalkoznak

Ha valakinek van egy jó ötlete, akkor azt meg is kellene valósítani. Aztán jöhetne az új ötlet, új cégben. Ez a szemlélet Magyarországon még hiányzik.

Vajta László, BME
Vajta László, BME

Miközben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) évente 250-300 villamosmérnök, valamint ugyanennyi informatikus végez, a becslések szerint mindössze 10 körül mozog azok száma, akik a végzést követő egy-két évben az önálló vállalkozás mellett döntenek. Természetesen vannak úgynevezett kényszervállalkozók, akik fejlesztőként vagy üzemeltetőként saját számlára dolgoznak, ám azok száma, akik saját kutatási eredményeik hasznosítására innovatív céget alapítanak, sajnos elenyésző.

 

Hiányos a karriermodell

„Az egész hazai felsőoktatás óriási problémája, hogy a karriermodell tulajdonképpen akadémikus karriermodell. Ha valaki eleget publikál, akkor pontosan kiszámíthatja, hogy X év alatt hova jut el a szamárlétrán. A karriermodellben az elvégzett tevékenység hasznosságának értékelése csak áttételesen szerepel, továbbá a modellnek nem eleme az innovatív vezetői, humánpolitikai elvek alkalmazása. Ez nem azt jelenti, hogy az akadémiai karriermodell értékrendje rossz, hanem azt, hogy egyoldalú és hiányos” – fogalmaz Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.

A Mûegyetem jelenlegi vezetése – az ilyen problémák orvoslására – átszervezi belső struktúráját, és tudásközpontokat hoz létre. Miközben a tudásközpontok az egyetem kutatási-fejlesztési infrastruktúrájára épülnek, egyértelmûen érdekeltté teszik az ott dolgozókat a kutatási-fejlesztési eredmények hasznosításában. A hangsúly nem a támogatásokon, hanem az eredmények hasznosításán van.

 

Hibás szemlélet

A karriermodell hiányosságain túl számos más tényező is van, ami a mai Magyarországon hátráltatja az innovatív technológiai cégek létrejöttét – hívja fel a figyelmet Hanák Péter, a BME Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont igazgatója.

Hanák Péter, BME
Hanák Péter, BME
Abszolút hiányzik például az a szemlélet, hogy az ötletadónak, a vállalkozás indítójának előbb-utóbb ki kell válnia a cégből. Még a viszonylag jól mûködő vállalkozásoknál is az a jellemző, hogy az ötletgazda hosszan irányítja a céget, holott jellemzően egyáltalán nem alkalmas erre a feladatra. Ehelyett egészen más típusú embereknek, igazi menedzsereknek kellene átadnia a kormányrudat, neki magának pedig új ötleteken, új cég alapításán kellene törnie a fejét.

 

Hibás szemlélet, ha valaki egész életében abból akar megélni, amit egyszer kitalált. Ha egyszer már volt egy jó ötlete, akkor valószínûleg máskor is lesznek kiváló ötletei. Ezt a szemléletet egyébként már a diákokban el kellene ültetni. Segítene például, ha az arra fogékony fiatalokat még hallgató korukban bedobnák a mélyvízbe. Ha valaki húszévesen – némi egyetemi segítséggel – megpróbál egy jó ötletre céget alapítani, de elbukik vele, akkor még nincs sok vesztenivalója. Később már számos olyan tényezőt kell számba venni (egzisztencia, szakmai hírnév stb.), amelynek elvesztése érzékenyen érinti az embert. Nem csoda tehát, hogy idősebb korban kevesen indítanak első innovatív technológiai vállalkozást.

 

A kockázat nem csak üzleti

„Sok mindennel lehet és kell is kísérletezni. Addig azonban, amíg nem változik meg a környezet és a gazdasági kultúra, illetve nem alakul ki egészséges munkamegosztás a nagyvállalatok, a szolgáltató szektor és a kis-, illetve középvállalatok között, borzasztó nehéz egy induló innovatív technológiai cégnek előrejutnia, azzal a tudattal, hogy ezek a vállalkozások szükségképpen tiszavirág-életûek lesznek. Ez egyébként a fiatalokat is visszatartja. Mert lehet, hogy hosszú távon jó pénzt keresnének a saját vállalkozásokkal, ám anyagilag mégis lemaradhatnak az olyan kollégáik mögött, akik külföldre mentek, vagy valamilyen multinacionális vállalatnál kezdtek el dolgozni.

Mi kell a sikerhez?

Jó ötletek, innovatív termékek, megfelelő piaci helyzet, na és egy jó adag szerencse. A Nav N Go-nál minden összeállt. Ráadásul nemcsak a hazai piac, hanem a világpiac tárult fel a navigációs szoftverek előtt. Ez akkora szerencse, ami csak a lottóötöshöz hasonlítható – fogalmazott Vahl Tamás, a Nav N Go ügyvezetője.

Ki kell mondani, hogy ma Magyarországon rendkívül kockázatos a vállalkozói lét. Csak az a baj, hogy elsősorban nem üzletileg kockázatos. A jól sikerült vállalkozói lét is borzasztó kockázatos” – hívja fel a figyelmet Vajta László.

A jó hír, hogy mind kormányzati, mind felsőoktatási szinten vannak már olyan kezdeményezések, amelyek nyomán – ha lassan is, de – megindul a kultúraváltás.