Címlapon

Christopher Mattheisen, Microsoft Magyarország
Christopher Mattheisen, Microsoft Magyarország
Forrás: ITB
Megfér az üzlet és az etika

A bizalmat mindennap ki kell érdemelni

A bizalom a Microsoft működésének legfontosabb alapja, mondja Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország fél éve kinevezett ügyvezető igazgatója. Az iparági önszabályozási kezdeményezések sokat segíthetnének abban, hogy a tágabban vett technológiai szektor is visszanyerje a felhasználók és a kormányzatok bizalmát.

– Több mint fél éve tölti be a Microsoft Magyarország ügyvezetői székét. Mennyiben más ezt az amerikai hátterű céget vezetni, mint volt a német anyavállalattal rendelkező Magyar Telekomot?

– Bár mindkettő az infokommunikációs iparág élvonalában tevékenykedik, néhány dologban elég nagy az eltérés. A Microsoft mindenütt ugyanazokat az egységes megoldásokat, termékeket, szolgáltatásokat kínálja. Egy távközlési cég ugyan egységes technológiákat használ, de abból minden országban egyedi megoldásokat állítanak össze, ami a szervezeti felépítésben is maga után vonz bizonyos dolgokat. A Microsoft például sokkal jobban központosított szervezet. Több ezer helyett csak néhány száz embert vezetek, de ettől még ugyanannyi erőforrás, szakértelem áll a rendelkezésemre, csak legfeljebb nem Magyarországról. Még hat hónap után is fedezek fel újabb szervezeti egységeket, csapatokat, akik egy adott témában segíteni tudnak. Ugyanakkor a központosítás nem jelent feltétlenül fizikai koncentrációt. Mielőtt felvettek volna, vártam, hogy behívjanak az európai központba egy elbeszélgetésre. Aztán kiderült, hogy igazából nincs is európai központ – minden regionális szintű csapat virtuálisan dolgozik, és ez kiválóan működik.

– Az ön számára melyek a vállalat legfontosabb értékei?

– Az egyik a sokszínűség. A Microsoftnál meglepő volt, milyen kevés amerikait találtam ebben a régióban. Magyarok, lengyelek, oroszok, görögök, számtalan nemzetiség dolgozik a legkülönfélébb pozíciókban, amerikait, engem is beleértve, talán kettőt-hármat. De talán a legfontosabb a bizalom. Ennek első eleme a kollégákba vetett bizalom, ami nélkül egy ilyen óriási szervezet nem tud gyorsan cselekedni és megoldásokat találni. Hogy csak egy példát említsek: a megbeszélések után senki nem várja az emlékeztetőt, hogy majd az alapján cselekedjen. Megállapodtunk valamiben, és bízunk a másikban, hogy annak megfelelően jár majd el. A bizalom másik, igen lényeges aspektusa az ügyfelek belénk vetett bizalma. A cég fő fókusza évek óta a felhő, de ha erre akarjuk alapozni az üzletet, minden nap ki kell érdemelnünk az ügyfeleink bizalmát. Érezniük, tudniuk kell, hogy számunkra szent a ránk bízott adata, üzleti titka. Azzal is igyekszünk megszolgálni az ügyfelek bizalmát, hogy nálunk a kirakatba tett üzleti modell mögött nincs egy másik, rejtett üzleti modell. Termékeink, szolgáltatásaink nem ingyenesek, de éves szinten több, mint egymilliárd dollárt költünk arra, hogy ezek megbízhatóak és biztonságosak legyenek, és nem élünk vissza, nem kereskedünk ügyfeleink adataival. Számunkra az ügyfél, és nem az ügyfél adata jelenti az üzletet.

– A személyes adatok védelme szempontjából nem okoz hátrányt, hogy nem európai, hanem amerikai székhelyű a cég?

– Nem, egyáltalán nem. Egyrészt, felhőszolgáltatásainkat tudjuk úgy alakítani, hogy az ügyfél adatai az adott régió adatközpontjaiba kerüljenek, másrészt a mesterséges intelligenciát bevetve el tudjuk különíteni a személyes adatokat az egyéni adatfajtáktól. Adat-érzékeny ügyfeleinknek lehetőségük van úgynevezett hibrid megoldást is választani, a saját autonóm felhőjüket futtathatják részben vagy teljes egészében lecsatlakoztatva az internetről és a nyilvános felhőről. Azt is látni kell, hogy az adatközpontok és azok szolgáltatásainak igazi előnyei a méretgazdaságosságból fakadnak. Némi leegyszerűsítéssel a nagyobb kapacitású adatközpontból olcsóbb szolgáltatásokat lehet kínálni.


 

– A nagy technológiai cégeket a tömegeket befolyásoló erejük, a látszólagos törvény feletti állásuk miatt is éri kritika. Ön szerint hogyan kell élni azzal a felelősséggel, amit a meghatározó piaci jelenlét jelent?

– A cégek felelősségének a nemzeti törvények betartása mellett bizonyos etikai alapelvek követésében is meg kell mutatkoznia. Nem csinálhatjuk azt, hogy megvalósítunk mindent, ami technológiailag lehetséges, aztán várjuk a szabályozást, mert túlléptünk valamilyen határt. Minden technológiai cégnek figyelnie kellene arra, hogy ne lépjen túl bizonyos határokat, legyen szó kiberbiztonságról, a személyes adatok kezeléséről vagy legfőképpen a mesterséges intelligenciáról. Utóbbi csodálatos dolog, de jól látjuk, hogy nem csak nemes célokra lehet használni. Pont ezért veszünk részt például a nemzetközi Cybersecurity Tech Accord munkájában, ahol 80 vezető online vállalattal egyesítjük erőinket a digitális bűnözéssel szemben. A Paris Callt is azért hívtuk életre, hogy világméretű összefogásra szólítsuk fel az állami, üzleti és civilszereplőket a kibertér védelme érdekében, garantálva ezzel az állampolgárok és a vállatok biztonságát. A Paris Callhoz egyébként folyamatosan várjuk hazai cégek csatlakozását.

– Ezek globális kezdeményezések, de mit tudnak tenni az egyes országokban, hogy átadják ezt a szemléletet a helyi cégeknek?

– Magyarország technológiai transzformációjának példaértékű eszköze a 2018-ban megalakult Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció. A kezdeményezéshez a Microsoft Magyarország elsők között csatlakozott. Célunk, hogy behozzuk a technológiához kapcsolódó etikai szabályozók nemzetközi tapasztalatait, és igyekszünk biztosítani, hogy a tech cégek figyelembe vegyenek alapvető etikai normákat. Ha nem így tennénk, elveszítenénk az ügyfelek, partnerek bizalmát.

– És ha nem csak az etikai elvekről, hanem a technológiai tudás, módszerek, elvárások átadásáról van szó, ahogy az például az autóiparban történt?

– Volt idő, amikor a Microsoft egyszerűen szoftverlicenceket adott el, az ügyfél pedig úgy használta, ahogy akarta vagy tudta. Ekkor olyan partnerekre volt szükségünk, akik licenceket tudtak eladni. A felhő előtérbe kerülése mindezt megváltoztatta. Mi adjuk a felhőtechnológiát, a mesterséges intelligenciát vállalati és magán ügyfeleknek egyaránt, de ez nem sokat ér, ha nincsenek olyan megoldások, amelyek egy iparág, egy cég üzleti igényeire reflektálnak. Folyamatosa dolgozunk azon, hogy a jövő szakembereit is felneveljük, számos hazai egyetemmel működünk együtt, MI kompetencia központokat alapítottunk, évente 600 mérnök továbbképzését végezzük el, továbbá ingyenes hozzáférést biztosítunk szoftvereinkhez valamennyi szakmai minősítést szerződött partnerünknek.

– A magyar ügyfelek mennyire nyitottak a legmodernebb megoldások iránt, és mi az oka, ha nem akarják a legújabb technológiákat?

– Magyarországon még mindig alacsonyabb a digitalizáció szintje, mint az európai átlag. Ennek egyik tünete, hogy magas a készpénz részesedése a gazdasági életben, ami azzal jár, hogy sok minden nem digitális formában zajlik. A vállalatok nem tudnak online kereskedelmet folytatni készpénzes fizetés mellett. El kell érniük egy bizonyos digitalizációs szintet, hogy lássák, mire jók ezek a megoldások és élvezni tudják az általuk kínált előnyöket. Ha ez meglesz, a fejlődés is felgyorsult. Jó jelnek vélem, hogy kezd csillapodni a korábbi félelem a felhővel szemben. Lassan mindenki rájön, a felhő megoldások mindig a legfrissebb technológiát nyújtják, hogy a felhőben nagyobb biztonságban vannak az adatai, mint a saját infrastruktúrájában.