Címlapon

Birkner Zoltán, NKFIH
Birkner Zoltán, NKFIH
Forrás: ITB
A haszonelvűség alapjain

Generációváltás az innovációban

Többen jelentkeznek, de többen is nyernek az újjászervezett KFI pályázati rendszerben. Külön öröm, hogy egyre több a digitalizációs célú pályázat a hazai kutatás-fejlesztési támogatásokra.

Alapvetően átalakította a KFI intézményrendszerét és pályázati struktúráját az elmúlt egy évben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). Ennek legfőbb oka az volt, hogy a korábbi elképzelés – amely szerint, ha elegendő pénzt öntünk az alapkutatásba, jön majd a gazdasági siker – nem vált be, mondta Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke egy szeptemberi előadásában. Ahogy fogalmazott, a KFI-nek az innováció a lényege, mert annak valamilyen megújulás, új termék, szolgáltatás lesz az eredménye.

Az új rendszer két alapelve, hogy haszonelvűen és innovációs céllal működjön.

 

Egyetemek hídszerepben

Az átalakításokra széleskörű piaci-társadalmi párbeszéd után került sor. Átalakították a pályázati rendszert és létrehoztak négy új pályázati típust is (Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma; Kompetencia központok létrehozása; Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása; Nyílt innováció). Felülvizsgálták az értékelési rendszert és számos új elbírálót vontak be az értékelésbe.

A megújulás következő nagy kérdése az volt, hogy ki legyen az új struktúrában a főszereplő. „Rájöttünk, hogy egyedül a magyar egyetemi hálózat fejleszthető oly módon, hogy területileg és ágazatilag is képes legyen ellátni az innováció ablakának szerepét. Ezért az a döntés született, hogy az egyetemeket készítjük fel arra, hogy képesek legyenek segíteni a piaci résztvevőknek” – fogalmazott Birkner Zoltán.


 

Át kellett gondolni a közvetlen brüsszeli finanszírozású Horizont 2020-as programokat is. Nemcsak az beszédes, hogy Magyarország részesedése az összes forrásból mindössze 0,56 százalék, de az is, hogy a 13 újonnan csatlakozott tagállam is csak 5 százalékát kapta ezeknek a forrásoknak, míg a 15 régi tagállam nyerte el 87 százalékukat. (A maradék 8 százalékon nem EU-tagok – főként Izrael és Svájc – osztoztak.)

 

Előtérben a piaci innováció

Az új támogatási rendszer alapvetően hármas tagolódású. Egyrészt megmaradt az alapkutatás finanszírozása – az elmúlt másfél évben a kiosztott 65 milliárd forintból erre mintegy 9 milliárdot fordítottak. A legnagyobb szelet, 50 milliárd forint a piaci alapú innováció támogatásának jutott. A fennmaradó összeg az egyetemi kutatási témapályázatokra lett kifizetve. „Az új struktúrában az egyetemeknek kettős szerep jut. Egyrészt ők végzik a társadalmi és gazdasági haszonnal bíró alkalmazott fejlesztéseket és kutatásokat, másrészt összekötik egymással az alap- és piaci kutatásokat” – mondta Birkner Zoltán.

Az első eredmények már a számokban is megmutatkoznak. Sikerült többszörös túljelentkezést generálni mind az alapkutatási pályázatokra, mind a piacvezérelt KFI pályázatokra. Megháromszorozták a támogatott innovációs projektek számát, az OTKA-projektek számát pedig öt százalékkal növelték. Különösen fontosnak ítélte az NKFIH elnöke, hogy meg tudták szólítani a fiatalokat is. Közel negyedével nőtt a pályázati hajlandóság a Posztdoktori és Fiatal kutatói kiválósági programok esetében. „Szeretnénk elindítani a generációváltást az innovációban, és markánsan helyzetbe hozni azt a generációt, amelynek már természetes a digitalizáció” – fogalmazott Birkner Zoltán. Ebből a szempontból is örvendetes, hogy az OTKA-pályázatoknál 8 százalékos, a piaci KFI pályázatoknál pedig közel 20 százalékos a digitalizációra fókuszáló pályázati igény.