Trendfigyelő

12_Depositphotos_196650884.jpg
Forrás: ITB
Nem lehet halogatni a digitalizációt

Jön a valósidejű gazdaság, lépéskényszerben a cégek

Hogyan lesz a sötét adatból hasznosítható, üzleti értéket jelentő információ; milyen módon befolyásolja a változó működési környezet és az átalakuló ügyféligények egy nagy bank fejlesztési politikáját; és mi határozza meg a „most” gazdaságát – többek között ezekre a kérdésekre is válaszokat kaphattunk az INSIDE ITB idei konferencián a „Digitalizációból üzleti érték” blokkban elhangzott előadásokból. A prezentációk alapján az bizonyosnak tűnik, hogy a mesterséges intelligencia intenzív alkalmazása elkerülhetetlen lesz a jövőben.

A digitalizáció már nem csupán kopogtat a vállalatok ajtaján, de teljes erőből dörömböl, és amellett, hogy rengeteg lehetőséget rejt, komoly felelősséggel is jár. A fogyasztók ugyanis ma már elvárják – és tegyük hozzá, teljes joggal –, hogy az új technológiák minden előnyét, kényelmét, gyorsaságát, rugalmasságát élvezhessék. Vagyis helyzet van – talán így lehetne a lehető legtömörebben összegezni céges szemmel nézve napjaink állapotát.

 

Hasznosítani a sötét adatot

Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy az adat már napjainkban is az egyik legértékesebb erőforrása a gazdaságnak, és a jelek szerint fontossága a következő időszakban tovább nő. Egyelőre azonban viszonylag korlátozott az az információmennyiség, amihez a rendelkezésre álló adathalmazból hozzáférünk. Rehus Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója előadásában rámutatott, hogy a világon létező adatmennyiség 90 százalékát az elmúlt két évben hoztuk létre. A helyzet azonban az, hogy ezen adatok mindössze 20 százaléka van fent a világhálón, vagyis érhető el és hasznosítható sokak által, míg a fennmaradó részük vállalati rendszerekben található, és ezeknek mindössze 10-20 százaléka értelmezhető a jelenlegi informatikai megoldások számára. Vagyis a többi „sötét adat”, ahogyan Rehus Péter fogalmazott, és csak a mesterséges intelligencia bevetésével lehet elérni és értelmezni azokat.

Hogy miért kell erre törekedni? Nos, ez már abból adódik, hogy milyen igényei vannak a fogyasztóknak a cégek felé, és persze a vállalatoknak is partnereik irányába. Az IBM vezetője szerint a digitális transzformáció hajtóerői az új technológiai vívmányok, melyek lehetővé teszik, hogy egy-egy társaság újragondolja és hatékonyabbá tegye üzleti folyamatait. Ha sikeresen valósítják meg az átállást, akkor komoly előrelépést hoz a digitális transzformáció többek között az ügyfélmegtartás, és a termékek minőségének, funkcionalitásának javítása révén, de akár a dolgozók megtartásához is jelentős mértékben hozzájárulhat.

 

Újragondolt termelés

Rehus Péter saját példájukon keresztül mutatta be, hogy milyen hatásai lehetnek egy jól végigvitt digitalizációs folyamatnak. A cég váci gyára a világon működő három üzem egyike, ahol a legnagyobb globális társaságok, kormányzatok által is használt, 3 petabájtnyi adat tárolására képes DS8000 racket gyártják. Vácról a világ 170 országába szállítanak, 18 ezer alvállalkozóval dolgoznak együtt és 60 ezer komponenst kezelnek, ezekből a számokból is látszik, hogy nagyon komolyan meg kell szervezni az ellátási láncot, hogy olajozottan működjenek a folyamatok. Egy alkalommal azonban a kiszállított rack sérült volt, miközben a csomagolása sértetlen. A vizsgálat kiderítette, hogy a szállítmányozó cég egyik munkatársa targoncával belement a berendezésbe, majd hogy elfedjék a bajt, újracsomagolták a terméket. Ez ma már nem történhetne meg, az ellátási láncban ugyanis olyan rendszert vezettek be, ami az egész folyamatot, a követi és rögzíti egy blokklánc alapú megoldásban. Mindehhez pedig rengeteg szenzort és a mesterséges intelligenciát vetette be a vállalat, ami képes még a strukturálatlan adatokat is integrálni, és persze arra is, hogy ha újra kell gyártani egy nagy értékű eszközt, akkor azonnal jelezze, hogy hol állnak rendelkezésre a szükséges alkatrészek, ami a just-in-time rendszerű termelésben kulcsfontosságú információ.

 

Változó környezet

A digitalizáció nemcsak az egyes vállalatokat, de egész ökoszisztémákat tud átalakítani, gondoljunk csak az Uber, vagy az Airbnb példájára. A nagy kérdés, hogy tudnak válaszolni ilyen kihívásokra az egyes szektorokban már évtizedek óta, vagy még hosszabb ideje tevékenykedő cégek, például a pénzügyi szektor szereplői. Erre adott frappáns választ Johancsik Tibor, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az IT és Banküzemi Divízió vezetője, aki már az elején meglepte a közönséget azzal, hogy rámutatott, a digitális transzformáció nem egy új keletű dolog. Ahogy fogalmazott „amióta az eszünket tudjuk, ezzel foglalkozunk, csak mindig jönnek tanácsadók és kitalálnak hype-okat”. A szakember röviden beszámolt arról, hogy a pénzintézet az elmúlt 25 évben milyen fejlesztéseket hajtott végre annak érdekében, hogy a digitalizáció élvonalában legyen, megemlítve többek között az aktív mobilbank elindítását, a paypass, vagyis az érintéses bankkártyás fizetés bevezetését, illetve a mobilfizetés megvalósítását.


 

Johancsik Tibor szerint a működési környezet változása és az ügyfél igények átalakulása együtt ösztönzik a számottevő fejlesztéseket. Tíz év alatt 2,5-szeresére nőtt az internetet használók száma világszerte, a facebookos tábor 62-szeresére, míg az okostelefonok száma a 12-szeresére. Az ügyfelek pedig azt várják el, hogy minden ügyüket azonnal, kényelmesen intézhessék el, és a szolgáltatók személyre szabott megoldásokkal keressék a kegyeiket. Ehhez pedig állandó, 7x24 órás rendelkezésre állás kell a szolgáltatók részéről, emellett gyorsaság, elérhetőség mindenhol és természetesen magas szintű biztonság. A szakember szerint ugyanakkor komoly kihívást jelent, hogy főleg a nagyobb múltra visszatekintő cégeknél, mint például az OTP is, a régi rendszereket nem 24 órás, folyamatos üzemelésre tervezték. A pénzintézet 2015-ben indított átfogó programot a digitalizáció támogatására. „Ez nemcsak egy-egy projektet jelent, hanem az egész bank, minden divízió elindult ebbe az irányba és a működésünk minden elemét érinti. Mára nagyjából 25 kiemelt projektet valósítottunk meg. A digitalizáció során nagyon fontos volt számunkra, hogy ne csak automatizációval foglalkozzunk, hanem alapjaiban gondoljuk végig a folyamatokat” – mutatott rá Johancsik Tibor.

 

Folyamatos újítások, nehezen mozduló KKV-k

Az innováció felpörgetése érdekében saját kutatás-fejlesztési központot hoztak létre, az OTP Labot, illetve van a pénzintézetnek egy befektetési alapja, ami kimondottan a digitális fejlesztéseket végző cégekre szakosodott, az ő kezdeti lépéseik támogatására. Johancsik Tibor azt is jelezte, hogy folyamatosan dolgoznak a hagyományos termékek digitálissá tételén, így például a néhány éve még víziószerűnek tűnő online személyi kölcsön napjainkra valósággá vált, de saját fintech cégük, a Simple mobilfizetési megoldása is igen népszerű. A fejlesztések természetesen folytatódnak, a szakember közlése szerint még idén újabb, jelentős újításokkal lépnek piacra.

Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója arra is rámutatott, hogy ez bizony már nem mondható el a hazai kis- és középvállalati szektorról. A társaság saját kutatása szerint ugyanis a KKV-k 72 százaléka az elmúlt két évben semmilyen, a digitalizációval kapcsolatos informatikai beruházást nem hajtott végre, és ami talán még aggasztóbb, hogy a következő két évben sem tervez hasonlót. Pedig az átalakulás sürgető, hiszen a felnövő generáció azonnal akar mindent – ügyet intézni, autót bérelni, sorozatot nézni –, és éppen ezért Kaszás Zoltán megfogalmazása szerint a „most” határozza meg a digitalizációt és a transzformációt, amin a cégeknek át kell menniük.

A cégvezető egy igen meglepő példát is bemutatott arra vonatkozóan, milyen mértékű lehet az átalakulás egy cég esetében. Az Accenture esetét hozta fel, amely a legnagyobb digitális médiaszolgáltatók sorába emelkedett napjainkra, mivel két éve eldöntötték, hogy ebbe az irányba indulnak el és ezen a területen hajtanak végre felvásárlásokat, a hagyományos üzletbe nem fektetnek be többet.

 

Valósidejű gazdaság

„Véleményem szerint a digitalizáció a kapcsolódásról szól, de nem csak technológiai értelemben. Arról leginkább, hogyan reagálunk másodpercek alatt különböző eseményekre, hogyan jön létre a valósidejű gazdaság, a most gazdasága. Megváltoznak a klasszikus megrendelői és szállítói szerepek. Nem lesz idő arra, mint régen, hogy egy szerződésen akár hetekig, több körös egyeztetéssel dolgozzanak. A piac perceken belül bünteti, ha nincs megoldás, szerződés, és B2B oldalról kell jönnie a megoldásnak. A sebesség nagyon fontos, és ebben a régióban szokott olyan érzésünk lenni, hogy sokat dolgozunk, nagyon megyünk előre, lobog a  hajunk – szerintem azonban nem ez a helyzet. Erre kellene rájönnünk, hogy van tennivalónk, van felelősségünk abban a tekintetben, hogy milyen jövőt hagyunk az utókorra, aminek az alapjait most rakjuk le” – hangsúlyozta Kaszás Zoltán.

A T-Systems vezérigazgatója arról is beszélt, hogy az átállás egyáltalán nem könnyű feladat, elmondta például, hogy számára vezetőként az egyik legnehezebb dolog, hogyan tudja kollégái számára hitelesen elmagyarázni, hogy már nem lehet késlekedni a sürgetettség helyzete itt van. „Voltak nagy sokkok a gazdaságban, például amikor az ATM automaták megjelentek a piacon. Mindenki azt gondolta, hogy eltűnik a banki fiókhálózat. Nem így lett, akik a bankfiókokban dolgoznak más típusú, hozzáadott értéket képviselő munkát végeznek. Fel kell ismerniük a cégeknek, hogyan változzanak a digitalizációban, hogyan egyszerűsödjenek, ami szerint az előfeltétele az érdemi átalakulásnak. Mi magunknak is változnunk kell, nem elég ismerni az ügyfelünket, hanem az ő ügyfeleiket is ismernünk kell” – tette hozzá Kaszás Zoltán.