Trendfigyelő

Kisfalvi Bence, OTP Bank
Kisfalvi Bence, OTP Bank
Forrás: ITB
Agilis modell az OTP Bankban

Még nagyobb hatékonyság és átláthatóság

Bár az OTP Bank lassan közeledik a 7. x-hez, mégis gyakran kerül a digitalizáció és az innovációi miatt a címoldalakra. Hamarosan az IT-világból származó működési modellt vezetnek be a lakossági üzletág és az IT-területek együttműködésében – gyorsabb visszajelzések, rövidebb fejlesztési, átfutási idő, vonzó munkahely – ezt várják az agilis szervezeti átalakulástól. A bevezetést belső agilis coachok is segítik majd.

Sokan dolgoznak agilis módszertannal a világban, és Magyarországon is terjedőben van ez a működési modell, ám az OTP Bank az első hitelintézet, amely lényegében komplett igazgatóságok szervezeti felépítését és a belső folyamatokat változtatja meg, hogy az úgynevezett „squad”-ok, munkacsoportok együtt, egy térben dolgozzanak az előre meghatározott feladatokon.

 

IT-fejlesztési munkamódszerként indult az agilis működés

A legtöbb vállalatnál, intézménynél silószerűen működnek az üzletágak, vagyis egymástól elkülönülve végzik a munkájukat. Egy termékfejlesztés azért is igényelhet hosszabb időt, mert csak egymás után véleményezik az anyagot a különböző területeken. Mire a folyamat a végére ér, az eredmény olykor eltér az eredeti tervektől, és a piac is más irányba fordulhat. Az agilis módszert IT-fejlesztők dolgozták ki és előszeretettel használják a startupok is. Épp ezért meglepő, hogy olyan nagy szervezet, mint az OTP Bank is így kezd el működni.

„Az agilis működés előnye pont az, hogy egy termékfejlesztés esetén az érintett szakterületekről kiválasztott kollégák hónapokon át együtt dolgoznak és mindig a legfontosabb feladatra koncentrálnak. Szoros munkakapcsolat alakul ki közöttük, egy nyelvet beszélnek, a tapasztalataink szerint lényegesen gyorsabb és hatékonyabb így a feladatok végrehajtása, mint a hagyományos módon” – mondta Kisfalvi Bence, az OTP Bank Retail Üzletfejlesztési Főosztályának igazgatója.

 

Projektek keretében szerzett tapasztalat

Az OTP Bank több projekt esetében alkalmazta már az agilis módszertant. Az igazgató szerint a projektek finomhangolását is elősegíti, hogy sokkal hamarabb tudják tesztelni, visszamérni az adott feladatot, így kisebb az esély, hogy egy fejlesztés nem az ügyfelek, felhasználók igényei szerint készül el. A feladatok tervezése javul, dokumentálása egyszerűsödik, az adott munkacsoport tagjai minden reggel beszámolnak az előző nap elvégzett munkájukról, kéthetente pedig újabb és újabb célokat tűznek ki maguk elé. Az agilis szervezeti átalakítás keretében már nemcsak egyes projektek működéséről, hanem a teljes szervezet agilizálásáról van szó. Kisfalvi Bence hozzátette: „A feladatokat ugyanúgy a stratégiából vezetjük le, de a csoportok önállóan dolgoznak és döntenek; minden tudás rendelkezésükre áll, ami a feladat elvégzéséhez szükséges, a mindennapokban nem kell külön vezetői jóváhagyást kérniük. De ahhoz, hogy ez gördülékenyen működhessen, meg kell változtatnunk a kollégák gondolkodásmódját is.”

Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs kontroll, a vezetői beszámolók rendszere, a felügyelet ebben a rendszerben is benne van, de a részletes feladattervek teljesítésének módjában szabad kezet kapnak a munkacsoportok, ami még további hatékonyságnövekedést is okozhat. „Az a célunk, hogy még eredményesebben tudjunk fejlődni és fejleszteni. Ez vonatkozik a termékeinkre és a szolgáltatásainkra, de a nálunk dolgozó szakemberekre is. Az ügyfelek is egyre gyorsabb és legtöbbször egyedi szolgáltatást igényelnek, a körülöttünk lévő világ is felgyorsult, lerövidült a time to market – aki lépést akar tartani, annak még hatékonyabb működésre kell átállnia” – részletezte a szakember. A munkát agilis coachok is támogatják, ők segítik elő az átállást, illetve folyamatosan jelen vannak és beavatkoznak, ha zavart éreznek a működésben, azaz ha konfliktust tapasztalnak, vagy ha egy csapat nem az agilis módszertan szerint működik.

 

Kézzelfoghatóvá válnak az eredmények

Az OTP Bank saját munkatársai között elégedettségi felmérést végzett, melyből kiderült, hogy a munkatársak számára a vállalat azért vonzó munkahely, mert látják a folyamatos fejlődést, hogy ők maguk is hatással lehetnek az egyik legnagyobb hitelintézet mindennapi működésére, sőt hozzájárulhatnak a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez is. Az agilis struktúrának köszönhetően ezek az értékek tovább erősödhetnek, hiszen a sokféle szakember egymásnak is könnyebben adja át a tudást, lényegesen tapasztaltabbak lesznek a munkatársak, nem csak egy terület „szakbarbárjai” maradnak. Az új rendszernek köszönhetően még az is kiderülhet, hogy valaki nem csak, mondjuk a lakossági számlacsomagokban profi, de jó érzéke van a UX-tervezéshez is.