Címlapon

Bancsics Ferenc, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója
Bancsics Ferenc, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója
Forrás: ITB
Virtualizált környezet, átláthatóság, automatizáció

Minden magyar állampolgár és gazdálkodó szervezet az ügyfelünk

Az általa kínált szolgáltatásokat a piaci szereplők szolgáltatásaival vetik össze, miközben alapvetően más környezetben és más elvárásokkal dolgoznak. A NISZ Zrt. felel az állami és közigazgatási infokommunikációs rendszerek működéséért, biztosítja a szakrendszerek és a nyilvántartásokhoz szükséges infrastruktúrát. A tervek között már a közigazgatási folyamatok automatizálása és a piaci szereplőknek kínált szolgáltatások is szerepelnek.

Ha a működtetett rendszerek számát, a felügyelt eszközparkot vagy akár az ügyfélkör nagyságát nézzük, aligha lehet kétségünk, hogy Magyarország egyik legnagyobb, jelenleg talán még kevésbé közismert informatikai szolgáltatója a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ). A kormányzat 2010 óta tudatosan törekszik arra, hogy a szűken vett kormányzat és az állami közigazgatás számára lehetőség szerint minden infokommunikációs szolgáltatást egy kézből biztosítson. Ez a „kéz” a NISZ, amelynek ügyfelei között így egyaránt megtalálhatók a központi állami szervek és a területi közigazgatási intézmények, így a megyei kormányhivatalok, a kormányablakok vagy éppen az önkormányzatok. „Ez azonban még nem a teljes kör. Sok esetben az általunk kiszolgált szervezetek az állampolgároknak vagy a gazdálkodó szervezeteknek kínálnak szolgáltatásokat, de mi magunk közvetlenül is biztosítunk szolgáltatásokat ezen ügyfélkör számára. Ha vállalati hasonlattal kívánnék élni, a front office-t adják a kormányhivatalok, a kormányablakok, mi pedig ennek az informatikai háttértámogatását biztosítjuk és természetesen a 1818 Közigazgatási ügyfélvonal tájékoztatást és e-ügyintézési támogatást nyújt az év minden napján. Így nézve valóban közvetve vagy közvetlenül minden magyar állampolgár és gazdálkodó szervezet az ügyfelünk” – mondja Bancsics Ferenc, a NISZ vezérigazgatója.

 

Virtualizált környezetben

A feladatok egy jelentős részét a kormányzati munkát támogató hardveres infrastruktúra kiépítése, fejlesztése és működtetése teszi ki. A NISZ saját érdekkörében 18 helyszínen 33 géptermet, ezekben 2500 szervert, 13 000 hálózati eszközt ezen kívül 22 500 munkaállomást is üzemeltet, a teljes tárolókapacitás pedig meghaladja a 13 petabájtot (ez 13 ezer terabájt!). A géptermek műszaki színvonala, fejlettsége meglehetősen eltérő, nagymértékben függ attól, hogy mikor lettek kiépítve.

Ezért is rendkívül fontos az utóbbi évek egyik legjelentősebb fejlesztése, a Kormányzati Adatközpont (KAK) felállítása. Ez a Tier3 besorolásnak megfelelő, közel 1600 négyzetméteres adatközpont elsősorban arra szolgál, hogy az újonnan kifejlesztett szakrendszerek és alkalmazások számára befogadó környezetet nyújtson. Itt 480 fizikai szerver üzemel, de a virtualizált szerverkörnyezetben több mint 14 ezer CPU-mag működik, a tárolt adatmennyiség pedig eléri a 9 petabájtot. „A virtualizált környezet legnagyobb előnye számunkra, és rajtunk keresztül a közigazgatás és az állampolgárok számára az, hogy az egyes alkalmazások, szolgáltatások terhelésének változása könnyebben lekövethető. Például az adóbevallások száma erősen megemelkedik május vége felé, illetve minden hónapban az áfa-fizetésnél, és ez nagyobb kapacitásokat igényel mind az ügyfélazonosításnál, mind az adóhatóságnál. A virtuális környezetben könnyen az aktuális terheléshez tudjuk igazítani az erőforrásokat. Ennek révén költséghatékonyabb lehet a gazdálkodás, mert nem kell kiépíteni és egész évben fenntartani az amúgy nagyrészt kihasználatlan kapacitásokat” – említi az egyik legfőbb előnyt Bancsics Ferenc.

E-aláírás: siker vagy kudarc?

2016 januárjától igényelhetnek elektronikus személyi igazolványt a magyar állampolgárok. Az új okmány egyik nagy újítása volt, hogy az állam által biztosított, ingyenes elektronikus aláírást is lehetett igényelni hozzá. Annak ellenére, hogy ezzel a lehetőséggel még nem éltek tömegesen az állampolgárok, nem lehet azt mondani, hogy kudarc lenne az e-aláírás, árnyalja a képet Bancsics Ferenc. Az e-személyi bevezetése előtti évben 1000 körüli magánszemély vett igénybe elektronikus aláírási szolgáltatást Magyarországon, vagyis az állampolgárok körében egyáltalán nem volt elterjedt. Ehhez képest jelenleg több, mint 100 ezer tanúsítvány van érvényben, vagyis a fejlődés igen jelentős, évente több tízezer az új igénylések száma. Az elterjedést időnként a megszokás is nehezíti: sokan ma még idegenkednek az elektronikusan aláírt dokumentumoktól, noha az egyenértékű a kézzel aláírttal, vagyis teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Fontos kiemelni, hogy az e-személyin lévő e-aláírás mellett a NISZ Zrt. más informatikai megoldásokat is biztosít az elektronikus dokumentumok hitelesítésére. A cél az, hogy az ügyfelek éljenek az elektronikus ügyintézés nyújtotta lehetőségekkel és a számukra legkedvezőbb megoldást használják.

Ügyek és rendszerek: a kevesebb jobb

Van a KAK-nak egy hosszabb távú célkitűzése is, mégpedig az, hogy ebbe konszolidálják az állam, a közigazgatás informatikai infrastruktúrájának lehetőség szerint minél nagyobb részét. Óriási számokról beszélünk: néhány évvel ezelőtt a legalább 10 szerver befogadására alkalmas géptermekből mintegy 700-at azonosítottak, de ha minden szerverszobát beleszámítanak, 2500-3000 is lehet a számuk. Mivel sok esetben meglehetősen régi rendszerekről is szó van, biztonsági és üzemeltetési kockázatokkal kell esetükben számolni, még ha a helyzet javítására komoly erőfeszítések is történtek az elmúlt években.

Ezek konszolidálás műszakilag sem feltétlenül egyszerű feladat. Az évtizedes múltra visszatekintő szerverek és futtatási környezetek nem minden esetben telepíthetők át; esetükben egyáltalán nem lehetnek biztosak abban, hogy ha lekapcsolják, akkor egy másik helyen felállítva újra működni fog. Ezért aztán a költöztetést minden esetben meg kell előznie egy felmérésnek, amely során megvizsgálják, hogy az adott szakrendszer futtatható vagy átírható-e virtuális környezetbe.

A műszaki vizsgálatoknak azonban egy még átfogóbb konszolidációs erőfeszítésbe kell betagozódniuk, emlékeztet Bancsics Ferenc. Jelenleg mintegy 2300 ügytípust és mintegy 1300 rendszert tartanak nyilván a közigazgatásban, ami rendkívül soknak számít. A területet felügyelő Miniszterelnökségen elindult az a munka, amelynek során jelentősen csökkenteni kívánják az ügyek számát. Ha ez sikerül, számos korábbi szakrendszer feleslegessé válik, az azt működtető hardverkörnyezet és gépterem pedig felszabadul, már nem is kell költöztetni. „Sok esetben ez olcsóbb és gyorsabb folyamat lenne, mintha a rendszereket változatlan formában akarnánk átköltöztetni a KAK-ba” – mondja a NISZ vezérigazgatója.


Önkormányzatok, bíróságok: nekik már könnyebb

A hardver azonban mit sem ér a rajtuk futó szoftverek, szolgáltatások nélkül. Az elmúlt időszak fejlesztései közül Bancsics Ferenc az önkormányzati ASP-t és az állami videokonferencia rendszert emelte ki.

Előbbi az önkormányzatok részére kínál olyan díjmentes központi platformot, amelyen biztonságos úton valósulhat meg a helyi közigazgatási feladatellátás, az elektronikus ügyintézés valamint az adatszolgáltatási kötelezettség. Az ASP konszolidált működési hátteret biztosít az önkormányzatoknak a napi munkavégzéshez, hogy a kisebb, gyengébb anyagi helyzetben lévő települések ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe az e-közigazgatás terén, a nagyobb, jobb anyagi helyzetben lévő önkormányzatokhoz képest. Ma már valamennyi önkormányzat használja az ASP-t, amelyben egyre több szolgáltatás érhető el.

Az 2018. év végén megvalósított országos videokonferencia-rendszert az igazságszolgáltatás (bíróságok, büntetés-végrehajtási intézetek, Országos Rendőr-főkapitányság) valamint az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kezdte el széleskörűen alkalmazni a munkavégzésben. A cél az volt, hogy egy-egy meghallgatás vagy bírósági tárgyalás esetén elkerülhető legyen a fogvatartottak vagy akár a tanúk utaztatása, ami biztonsági és költséghatékonysági szempontból is kiemelt fontosságú. A kiépített rendszer lehetővé teszi a távmeghallgatások biztonságos lebonyolítását, a vallomások rögzítését, visszakereshetőségét.

Bár a videokonferencia-rendszer szolgáltatásait elsőként az igazságügyi, illetve a büntetés-végrehajtási szervek kezdték használni, hamar bebizonyosodott, hogy a közigazgatás egyéb területén is jól hasznosítható. Kiépítésével olyan nagy biztonságú megoldás jött létre, amely megreformálja a személyes jelenlétet igénylő közigazgatási folyamatokat utazási kiadások és az utazások miatt kieső munkaidő csökkentésével.


Ügyek automatikusan

Az igazán hatékony e-közigazgatáshoz azonban nem elegendőek a jól működő egyedi szakrendszerek. A fejlődés következő lépcsőfokát az jelenti, ha a rendszerek átjárhatóak, együtt tudnak működni, így az ügyek mintegy automatikusan végigfuthatnak minden érintett rendszeren. Ennek megvalósításában a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a különféle szakrendszerek más-más azonosítókat használnak. A magánszemélyek esetében egyes szakrendszerek a TAJ-azonosítót vagy az adóazonosító jelet használják, míg mások a természetes személyazonosító adatokat (mint például név, születési hely, születési idő).

„Ma már szerencsére megvan annak a lehetősége, hogy az egyik szakrendszerben történt azonosítást követően bármelyik másikban is tudjunk ügyet intézni. Ehhez létre kellett hozni azokat a nyilvántartásokat, központi szolgáltatásokat, amelyek biztosítják ezt az átmenetet. Mindezt természetesen úgy valósult meg, hogy az átjárhatóság révén az egyes szakrendszerek nem juthatnak hozzá az állampolgárok azon adataihoz, melyekre nem jogosultak. Ebből is látszik, hogy a fejlődés nem csupán informatikai kérdés, a hatályos jogrendszer is folyamatosan fejlődik, biztosítva a közigazgatás elektronizálásának szabályozói hátterét. Ha megnézzük az elmúlt években bevezetett új szolgáltatásokat és eszközöket, akkor azt látjuk, hogy az új technológiák megjelenésekor a jogalkotók kellő rugalmassággal képesek gyors válaszokat adni” – fogalmazott Bancsics Ferenc.

Különösen fontos lesz az átjárhatóság, ha megvalósulnak azok a fejlesztések, amelyek az ügyintézés jellegének, jogdogmatikai alapjainak teljes újragondolásával, a jelenlegi döntéshozatali és ügyintézési folyamatok automatizálásával járnak. Bár ma még talán utópiának tűnik, de a tervek között szerepel, hogy amint a felek egy ügyvédnél aláírták az ingatlan adásvételéről szóló szerződést és átutalták a vételárat, a földhivatali rendszerben azonnal és automatikusan megjelenik az új tulajdonjog. Hasonlóképpen, ha valaki sikeres autóvezetői vizsgát tett, nem kellene megvárnia, míg kiküldik a jogosítványát. A vizsgabiztos rögzíti, hogy az illető megfelelt, az információ megjelenik a megfelelő szakrendszerben, ebben pedig a közúti ellenőrzéseket végző rendőrjárőrök is ellenőrizhetik, hogy tényleg jogosult gépjármű vezetésére.

„Ezekért a fejlesztésekért az illetékes kormányszervek lesznek a felelősek, a NISZ feladata az lesz, hogy ennek az informatikai leképezéséhez a szükséges hátteret biztosítsa. A döntéshozatali mechanizmust a jogszabályok rendezik, a kihívást igazából az jelenti, amikor a döntés meghozatalához szükséges adatok nem egy szakrendszerből állnak elő. Meg kell tervezni, hogyan valósítható meg a szakrendszerek összekapcsolása, milyen ellenőrzött módon biztosíthatóak a szükséges adatok annak érdekében, hogy létrejöjjön az automatizált döntéshozatal. A fő informatikai kihívások a szakrendszerek összekapcsolásának szintjén és a döntéshozatalai folyamatok egyszerűsítésén fognak jelentkezni” – ecseteli a jövő egyik nagy feladatát a NISZ vezérigazgatója.

A szolgáltató állam

Nemcsak az állami, közigazgatási szervek és ügyfeleik, hanem a gazdasági szereplők és azok ügyfelei számára is képes az állam informatikai megoldásokat biztosítani, különösen, ami az azonosítást vagy éppen az elektronikus dokumentumok aláírását illeti. „Az azonosítási szolgáltatásaink megbízhatóságát és sikerét mutatja, hogy már a pénzügyi szektor is érdeklődik irántuk. Elindultak azok az egyeztetések, hogy hogyan lehetne az állami informatikai megoldásokat alkalmazni a banki ügyintézés során, például a banki adategyeztetések, szerződéskötések alkalmával. Ilyen esetben akár a személyes megjelenés is elkerülhető lenne és a hivatalos ügyintézéshez kapcsolódóan már megszokott azonosítási megoldásokat (e-személyi, Ügyfélkapu) lehetne használni a banki ügyintézés során. Ebben az esetben az állam által garantált informatikai megoldások segítségével otthon, a fotelből is elintézhetővé válna a számlanyitás” – hozott egy példát Bancsics Ferenc. A kérdés nem is annyira technikai, hanem sokkal inkább akörül forog, hogy milyen feltételek mellett nyissák meg ezeket a lehetőségeket a piaci szektor számára.

Megbízhatóság mindenek előtt

A piaci szektortól nem tudja teljes egészében függetleníteni magát a NISZ. „Infokommunikációs társaság vagyunk, a szolgáltatásainkat óhatatlanul is összevetik a piaci szolgáltatásokkal, még ha ez az összevetés nem is reális. Fontos megjegyezni, hogy szolgáltatásaink nem teljes körűen feleltethetőek meg a piaci szolgáltatásokkal, hisz ezektől jellegében is eltérhet, illetve a NISZ más rendelkezésre állási és információbiztonsági szint mellett kínálja ezeket a szolgáltatásokat. Nálunk nem állhat le egy rendszer 72 órára, de igazából még két órára sem. Az ilyen szintű rendelkezésre álláshoz nekünk biztosítani kell a műszaki és személyi feltételeket. A NISZ közfeladatot ellátó szervezet, tevékenységét kijelölés alapján látja el, így a tulajdonos, azaz a Magyar Állam nem vár profitot, osztalékot. A pénzügyi növekedés helyett a megbízható, költséghatékony, stabil működés az elsődleges cél. Éppen ezért a működésünk összehasonlítása ezeknek a sajátosságoknak a figyelembe vételével értelmezhető, és a célom, hogy egy ilyen összehasonlítás során jobb eredményeket tudjunk felmutatni a piaci szolgáltatóknál” – mondta Bancsics Ferenc.


Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne tennivaló a szervezet berkein belül. A kormányzat informatikai hátterének racionalizálása során a 2011-ben még 400 fővel működő NISZ mára egy 1600 fős társaság lett, három leányvállalattal. „A kollégáink más-más cégekből, más-más kulturális környezetből érkeztek, ezért az egységesítés, annak megtapasztalása, hogy immár egy nagy társaság vagyunk, nem megy könnyen. Sok még a tennivaló a folyamataink tekintetében, úgy kell azokat átalakítani, hogy a leghatékonyabban tudják kiszolgálni a közigazgatás folyton változó igényeit. Nagyon sokat haladtunk előre, de például a szolgáltatáslétesítési és hibaelhárítási folyamataink ügyfelek általi nyomon követhetősége még elmarad a kívánatostól. Ugyanakkor mindennap azzal a hittel jövünk munkába, hogy amit létrehozunk, az a köz javát szolgálja. És amikor ez beigazolódik, az értelmet ad minden korábbi erőfeszítésnek, és a munkánk legnagyobb örömét adja” – tette hozzá végül Bancsics Ferenc.