Highway

Dudás Levente és Gschwindt András, BME VIK, Nagy András, ATL
Dudás Levente és Gschwindt András, BME VIK, Nagy András, ATL
Forrás: ITB
Ebben a méretben az elsők

Picuri magyar műholdak

December eleje óta két magyar pikoműhold is működik a világűrben. A BME VIK SzHVT hallgatói által oktatói-kutatói irányítással fejlesztett és készített SMOG-P és fent említett irányítókkal épített, ámde pályázati pénzből finanszírozott magán cég tulajdonát képező ATL-1 is hasznos küldetést végez.

5×5×5 centiméteres kocka: ekkora méretben Bluetooth-hangszórókat szoktak elhelyezni, nem műholdakat. Ekkora a SMOG-P, amely ebben az úgynevezett PocketQube (PQ) formátumban az első, működő műhold a világon. „Hiába állítottak pályára többet is már, például a SMOG-P-vel együtt is, azokat nem sikerült működésre bírni” – mondja dr. Gschwindt András címzetes egyetemi docens, a műhold-építési projekt vezetője. Az ATL-1 kétszer ekkora (5×5×10 centiméteres), de az meg abban úttörő, hogy kereskedelmi célú küldetést hajt végre.

A SMOG-P a digitális földi sugárzású (DVB-T) tévéadások frekvenciatartományában méri az elektromágneses szennyezés mértékét, vagyis az elektroszmogot, innen a neve. Ha minden jól megy, a négy hónaposra tervezett működés során a Föld teljes felszínét fel tudják térképezni, hogy az adatokból globális elektroszmog-térképet állítsanak össze, árulja el a végső célt dr. Dudás Levente egyetemi adjunktus, a műhold projekt műszaki vezetője.

Mérnöki leleményesség

Ha nincs korlátlan mennyiségű pénz, kell az unortodox mérnöki gondolkodás. Ki gondolná például, hogy a kihúzható fém mérőszalag vagy a sodrott bicikli-fékbovden kiváló antenna lehet – márpedig ezek is beváltak a magyar műholdakon.

Ezzel szemben az ATL-1-nek kimondottan kereskedelmi célú a küldetése. A névadó ATL Kft. együttműködésével kifejlesztett, új, kizárólag alumínium-oxidból álló, nanoporózus szerkezetű speciális hőszigetelő anyagot tesztelik a miniatűr műhold segítségével. „Az ATL-1 azért 2 PQ méretű, mert három teszt- és egy referenciaakkumulátor is van benne” – magyarázza Nagy András, az ATL ügyvezető igazgatója. A referenciát hagyományos szigetelőanyaggal védik az űrben jelentkező hőhatásoktól, a másik hármat pedig az új anyag különféle (szálas, por alapú, vivőanyaggal felvihető) változataival. Mindegyik csupán alig egy milliméter vastagságban óvja az akkumulátorokat, hogy kiderüljön, milyen jó.

 

Oktatás élesben

A műholdak készítése évekig tartott, noha szinte kizárólag kereskedelmi forgalomban, készen kapható ipari alkatrészeket használtak hozzá. „Nem is szabad mást, hiszen a már űrminősített, akár évtizedes működést garantáló alkatrészek ára százszoros vagy akár ezerszeres is lehet” – mondja Gschwindt András. A megbízhatóságot így az alkatrészek vagy egyes részegységek megduplázásával, illetve alapos teszteléssel igyekeznek garantálni. Figyelni kell az extrém hidegre és melegre, valamint a hőmérséklet-ingadozásra, nem utolsósorban pedig a felbocsátás során jelentkező elképesztő rázkódásra és akusztikus zajra.

A hosszú fejlesztési idő oka az is, hogy a munkát beillesztették az egyetemi oktatásba. Minden részegység úgy készült, hogy a bekapcsolódó hallgatóknak önálló feladatot kellett megoldaniuk, akár nyári gyakorlat, akár TDK-dolgozat, akár diplomamunka formájában. Ráadásul így az oktatók is gyakorlati tapasztalatokat szereztek, aminek igen jó hasznát fogják venni a műegyetem jövőre beinduló űrmérnök-képzésén.