Anno/Futurum 2019

14_vecteezy.jpg
Forrás: ITB
EU-s szerzői jogi törvény született

Március: Egyesül két online óriás

A hazai online kereskedelem piaci konszolidációja kezdődött el egy márciusban bejelentett fúzió következtében, ami egy erős közép-európai e-kereskedelmi céget hozhat létre. Az EU elfogadta a szerzői jogokat szabályozó törvényt, a tagállamoknak két évük van az internet vérkeringésébe hozni ezt a területet.

 

Március vége felé jelentették be, hogy egyesül a magyar online piac első számú szereplője, az Extreme Digital és a második helyezettje, az eMAG magyarországi leányvállalata, a lépéssel a közép-európai régió egyik meghatározó e-kereskedelmi vállalata jön létre. Az új cégben a Naspers csoporthoz tartozó dél-afrikai (de román székhelyű) eMAG Romanian keresztül a Naspers lesz a többségi tulajdonos 52 százalékkal, míg az Extreme Digitalnak 48 százalékos részesedése lesz. Az Extreme Digital alapítói, Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula az új cégben is vezető szerepet kapnak. A cégfúzióra a versenyhivatalnak is rá kell bólintania, így azt várhatóan 2019 harmadik negyedévében véglegesítik.

Az Extreme Digital egyébként 2015-ben is a lapok címlapjára került, amikor bejelentették, hogy a Kika és a Pepco kereskedelmi láncok tulajdonosai, a Steinhoff International tőkeemeléssel 50,8 százalékos részesedést szerzett a magyar online áruházban. A házasság 2018-ig tartott, akkor Várkonyi Balázs kivásárolta a Steinhoff tulajdonrészét, mert az csalási botrányba keveredett. A több mint háromszáz alkalmazottat foglalkoztató e-ker cég 2018-as árbevétele 36 milliárd forint volt, amiből 150 millió forint nyereséget termeltek.

Huszonöt éve indult a GSM-verseny

1997. március 27-én indította a Pannon (Telenor) GSM mobilszolgáltatását, majd három nappal később a Westel 900 is elindult második generációs mobilszolgáltatásával. Előtte hét éven át a Westel (ma Telekom) volt az egyeduralkodó a hazai piacon – első generációs mobilszolgáltatását 1990. október 15-én indította el. Ez az 1G-s hálózat egészen 2003-ig működött, addigra az emberek és a készülékek átálltak a jobb minőséget biztosító 2G-re. Az igazi verseny a harmadik piaci szereplő, a Vodafone két évvel későbbi megjelenésével indult be: a brit szolgáltató 1997. november 30-án indította el szolgáltatását és 2001 januárjáig a versenytársak hálózatait bérelte.

Kivonul a Fujitsu

Megszüntette magyarországi leányvállalatát a Fujitsu, ami nem olyan meglepő, hiszen itthon inkább az alacsony profitrátát jelentő hardverértékesítés volt jelentős. Sajtóértesülések szerint összesen 1100 munkahelyet szüntet meg a japán vállalat a régióban. A vállalat tevékenységét Magyarország mellett olyan országokban fejezi be, mint Csehország, Görögország, Olaszország, Szerbia, Szlovákia, de érintettek közel-keleti képviseletek is, mint Egyiptom, Izrael, Marokkó és Szaúd-Arábia. A lap szerint Európában 16 olyan országban maradnak, ahol jelentős a bevétel a magasabb hozzáadott értéket jelentő szolgáltatásokból, többek között Ausztria – ahonnan a meglévő hazai ügyfeleket is el tudják látni. A budapesti székhelyű Fujitsu Technology Solutions 1999 óta működik és 26 főt foglalkoztat.

ITB Club március: Automatizált biztonság

Bár sokszor félünk, hogy a gépek elveszik a munkánkat, vannak munkakörök, ahol kimondottan jól jönne, ha a gépek, szoftverek át tudnák venni a hiányzó munkaerő feladatait. Tipikusan ilyen az IT-biztonság, ahol még nagyobb a hiány képzett szakemberekből, mint az informatika más szegmenseiben. Az egyik lehetséges megoldás, ha olyan szinten automatizáljuk a biztonsági adatok feldolgozását, hogy abból ne csak riasztásokat kapjunk, hanem a reagálás képességét is. Erre szolgálnak a SOAR-rendszerek – de nemcsak ezekről beszéltünk klubunkon, hanem arról is, hogy a biztonsági szakemberképzés miként enyhíthet a krónikus szakemberhiány okozta nehézségeken.

Versenypiaci aggályok merültek fel a Vodafone–Liberty Global üzlet kapcsán, nem hazai, hanem vélhetően német és cseh viszonylatban. Az Európai Bizottság a sajtónak nem részletezte aggályait, de a jól értesültek szerint a két említett piacon túlzott erőfölényhez jutna a felvásárlásból létrejövő szolgáltató, a fúzió így tovább húzódik.

 

Akcióban az EU

Az Európai Parlament megszavazta a szerzői jogi törvényt, mely az internet korának megfelelően alakítaná át a szerzői jogok védelmét, és kicsit több bevételhez juttatná a tartalmak alkotóit. A direktíva nemzeti törvénykezésbe foglalására két évük van a tagállamoknak. A törvényben benn maradt két vitatott rendelkezés is: az egyik a linkadó, ami a híraggregátorokat kötelezné, hogy fizessenek a tartalom készítőjének, ha oldalukra belinkelik a cikkeket. (A korábbi német és spanyol próbálkozások azt mutatták, a gyakorlatban nem működik a szabályozás.) A másik előírás az, hogy a platform üzemeltetője felelős a felhasználók által feltöltött tartalomért, amit viszont automatikus szűrőkkel lehetne ellenőrizni. Hasonló szűrők fejlesztésére a nagy techóriások képesek, vagyis újból őket hozza helyzetbe a szabályozás.

ITBusiness & Technology 2019: Adj király, katonát! És szakítok

Az ICT-piacon folyamatosan becsülik az aktuálisan hiányzó munkaerő nagyságát. A munkaerő megléte mellett megnőtt a jelentősége az emberi munkát kiváltó technológiáknak. Van, aki abban hisz, hogy a cégét vonzóbbá kell tennie ahhoz, hogy a tehetséges munkaerő megtalálja őt és nála is maradjon. Van, aki azt mondja, hogy elég volt a végtelen toborzásból, jöjjön az automatizáció és a robotika. És persze vannak egyensúlyra törekvő vezetők is, akik e két megoldásnak az egészséges arányú, hatékony együttesét akarják megteremteni – mi pedig bemutattuk, miként lehet ezt megvalósítani.


ITBusiness & Technology 2019: díjazottak

2017-ben indítottuk útjára a legsikeresebb hazai ICT-cégekről folyó TOP 52-es szavazásunkat, ami legalább annyira megmozgatja a szektort, mint a sikeres menedzserekről szóló TOP 25-ös voksolás. Hiszen itt nemcsak a vezető érintett a szavazásban, hanem a teljes céges környezet. Az, hogy mely cégek kerültek a TOP 52-be, az ITBusiness & Technology konferencia esti díjátadó gáláján derült ki. Az elmúlt egy év legsikeresebb hazai ICT-cége a Codecool lett, míg az „Employer of the year” különdíjat a DIGI képviselői vihették haza, jobban mondva, az irodába.

Az EU versenyhatósága újból gigabírságot szabott ki a Google-ra, a keresőóriásnak azért kell 1,5 milliárd eurót fizetnie, mert a cég megsértette a trösztellenes szabályokat azzal, hogy tisztességtelen feltételeket szabott azoknak a cégeknek, amelyek saját weboldalukba építették be a keresőt. Ezzel a bírsággal 8,2 milliárd euróra nőtt a Google EU-nak fizetendő összege, a hatóságok azonban egy centet sem láttak még ebből, miután a vállalat fellebbezett a korábbi döntések ellen.

Folytatódott a tőzsdesztori is: riválisa, az Uber előtt jelent meg a New York-i tőzsdén az amerikai és a kanadai piacon tevékenykedő Lyft. Az első kereskedési napon 72 dollárnál állt meg a részvény ára, ami így 24 milliárd dollárra értékelte a technológiai céget.


A magyar online kiskereskedelmi piac számokban

Mi?

Mennyi?

Online kisker-forgalom

425 milliárd forint (kb. 1,34 milliárd euró)

Növekedés

17%

Rendelések száma

38 milliárd darab

Rendelések átlagos értéke

11 100 forint

Külföldi rendelések aránya

37%

Black Friday forgalma

40 milliárd forint

Aktív vásárlók száma

3,2 millió fő

Online vásárlások átlagos száma

12 db/fő/év

Forrás: GKI Digital, Online Kiskereskedelmi Index, 2019