Megkérdeztük

12_Karas_Monika_2298rk.jpg
Forrás: ITB
Ezúttal versenyezni kell

Újabb frekvencia-értékesítésre készül az NMHH

Jövő tavasszal jelenik meg a versenykiírás a 3400–3800 MHz-es frekvenciatartomány értékesítésére, és az első fázist a tervek szerint 2016 júniusára le is zárják – mondta el az itbusiness-nek adott interjúban Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. A hatóság már megkezdte a felkészülést a rohamléptekkel hódító OTT szolgáltatások szabályozására.

– Az idei Internet Hungary-n tartott előadásában beszélt arról, hogy a következő nagy feladat a frekvenciagazdálkodás területén a 3400–3800 MHz-es tartomány értékesítése. Hol tart jelenleg ez a folyamat?

– Kiemelt figyelmet fordít az NMHH a szűkös erőforrásokra és gondosan kezeli azokat. A frekvenciavagyon nyilvánvalóan ebbe a kategóriába tartozik. Ezért a hatóságnak is van saját spektrumstratégiája, amely a 2012–2015 közötti időszakra vonatkozik. Ezt a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát és az Európai Unió Európa 2020 stratégiáját figyelembe véve alakítottuk ki. Az uniós koncepció szerint a 2020-ig elérendő cél, hogy intelligens, fenntartható és intenzív növekedés legyen a spektrumfelhasználásban. Ez alapján készült el az európai digitális menetrend, amelynek célkitűzése, hogy 2020-ra legalább 30 Mbit/s-os internet-hozzáférés legyen minden háztartásban, egyharmadukban pedig 100 Mbit/s-os. Magyarországon a kormányzati célkitűzés az, hogy már 2018-ra minden háztartásban legyen 30 Mbit/s-os hozzáférés. Ez intenzív frekvenciagazdálkodást, további értékesítést kíván meg hatóságtól. A 3400–3800 MHz-es tartomány is arra használható, hogy minél több, tartalmasabb, innovatív új szolgáltatást kínálhassanak a mobilcégek. Jelenleg az előkészítés fázisánál tart az értékesítés. A folyamat szakmai érdekegyeztetéssel indult, amelyben részt vettek a szolgáltatók és a berendezésgyártók. Ezt követte az a döntés, hogy az értékesítést megkezdjük. Versenyeztetési eljárással értékesítjük a 3400–3800 megahertzes spektrumokat, ennek az egyeztetése folyik éppen, az országos eljárás eredményét előreláthatólag jövő tavasszal hirdetjük ki.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A múlt évben lezajlott értékesítéssel szemben, ami pályázat volt, ez kifejezetten verseny lesz. Ez abból is adódik, hogy az előzőektől különböző érdeklődést tapasztalunk a szolgáltatók részéről, más a kiadható frekvenciavagyon is, ezért választottunk mi is más módszert.

– Mikorra zárulhat le az újabb frekvencia-értékesítés?

Online hódítás

Az OTT (over the top) az internetszolgáltótól elkülönülő, a nyílt interneten keresztül megvalósuló szolgáltatást jelenti. Az ezzel kapcsolatban leggyakrabban emlegetett példák a különböző online tévészolgáltatások, mint például a Netflix, de az olyan népszerű zenei megoldások, mint a Spotify is tulajdonképpen ebbe a kategóriába sorolhatók. Ezek a kezdeményezések alapjaiban változtatják meg a tartalomfogyasztási szokásokat, a hagyományos, lineáris tévénézés vagy zenehallgatás helyett az on demand, vagyis igény szerinti szórakozásra kínálnak lehetőséget.

– Mivel 2016 júniusában lejárnak a 3400-3800 MHz-es tartomány használatára korábban kiadott engedélyek, ebben a sávban addigra le kell zárni a folyamatot. Ez azt is jelenti, hogy a mostani értékesítés két körös lesz, először az alsóbb tartomány kerül sorra országosan, majd a második lépcsőben jön az azon felüli és a járási szintű értékesítés.

– Említette, hogy egyeztettek a szolgáltatókkal, amik új, innovatív megoldásokat vezetnének be az elnyert frekvenciákra építve. Tudna említeni néhány példát?

– A szolgáltatókkal és a gyártókkal, amilyen például az Ericsson, a Kapsch, a ZTE és Huawei is, egyeztettünk tavaly decemberben, ők mutatták be fejlesztéseiket, megtervezett berendezéseiket, amelyek ezen frekvenciasávon használhatók, kiváltképpen az lte-technológiájú berendezések és eszközök fejlesztési irányait vázolták fel.

– Milyen szabad, értékesíthető frekvencia-tartományok vannak még?

– Ami már most körvonalazódik a 3400-3800 mellett, az a 700 megahertzes sáv, ami a műsorszórást érinti, hiszen előbb ezt a sávtartományt – csakúgy, mint az országos földfelszíni digitális átállásnál a 800 megahertzest – a műsorszórókkal egyeztetve ki kell tisztítani, hogy kiosztható legyen mobilszolgáltatásra, amely egyébként az Európai Unió szintjén felmerült igény is. De ne szaladjunk ennyire előre, ugyanis most lesz november elején a World Radiocommunication Conference 2015 (WRC) Genfben, ahol a következő öt évre vonatkozó tényleges fejlesztési irányokat meghatározzák. Az már eddig is látszik a BEREC-ben, azaz az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületében folytatott egyeztetések és az Európai Bizottság jelzései alapján, hogy a műsorszórás és mobilszolgáltatás harcában a mobil áll nyerésre. Vagyis szinte biztos, hogy a 700 megahertzes tartományt is át kell adni. Ez abból adódik, hogy az utóbbi terület olyan óriási lépésekkel fejlődik és olyan nagy a frekvenciaigénye, hogy ezzel szemben valószínűleg nem lesz esélye a műsorszórásnak.

Ugyanakkor a műsorszórás sem elveszett terület, csak jelentős befektetésekre van szükség ahhoz is, hogy ez a szegmens fejlődni tudjon. A szükség nagy úr, ha az ebben érdekelt szolgáltatók csak számottevő műszaki fejlesztésekkel képesek fejlődni, akkor megteszik azokat.

Karas Monika, NMHH
Karas Monika, NMHH
– Készül már a spektrumstratégia a következő időszakra?

– Konkrétumot erről most még nem mondhatok, annyit közölhetek, hogy már dolgozunk a hatóság 2016-2020-ra vonatkozó stratégiáján. Ehhez figyelembe kell vennünk a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát és az EU-irányelveket is. Mivel a hetekben zajlik uniós szinten a hírközlési és audiovizuális irányelvek felülvizsgálata, ezért ez még képlékeny, a nemzetközi döntéseket figyelembe véve, és azok meghozatala után alakítjuk ki a következő ötéves hazai stratégiánkat.

– Korábban már utalt a szélessávú internetlefedettségre vonatkozó célkitűzésekre. Az ehhez szükséges hálózatfejlesztések felgyorsítását szolgálta a jogi akadálymentesítés. Milyen főbb változások történtek ezen a területen?

– Ami már most konkrét eredmény, hogy egyszerűbbek és gyorsabbak lesznek az építmények engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárások. Van egy pár eljárás, ahol az engedéllyel szemben elegendő lesz a sokkal egyszerűbb és gyorsabb eljárási forma, a bejelentés is, illetve lesz néhány olyan, ahol még erre sem lesz szükség, csak utólagos bejelentést kell tenni. A részletekbe menve nagyon fontos, hogy csökkennek az igazgatási és szolgáltatási díjak. Az engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységek köre az elektronikus hírközlési építmények esetében módosult. Így például elegendő egy használatba vételi engedélyt kérni a több szakaszra bontott és külön-külön kivitelezett építményekre. Legfeljebb száz méteres hálózatszakasz külön engedély és bejelentés nélkül létesíthető, ha egy már létező hálózathoz kapcsolódik. De a legfeljebb ezer méter hosszúságú szakaszok áthelyezéséhez is csak bejelentés kell. Az antennák cseréje korszerűsítésként is elvégezhető, így ha a beavatkozás nem érinti a statikai tartószerkezetet, és nem nő a magasság, akkor a négy métert meghaladó ilyen létesítmények kizárólag bejelentéssel kicserélhetők.

Az is fontos módosítás, hogy a hírközlési célra alkalmas csőhálózatba való kábelbehúzást is egyszerű bejelentéssel el lehet végezni. Az EHT (Elektronikus Hírközlési Törvény) új rendelkezése szerint enyhült az állami tulajdonosi hozzájárulási kötelezettség, és elég csak írásban értesíteni a tulajdonosi joggyakorlót. Aki végzett már ilyen engedélyeztetési eljárást és tudja, hogy milyen problémás ezt az engedélyt beszerezni, az nagyon tudja értékelni ezt a könnyítést. Ugyanakkor fontos szabály, hogy könnyebben és gyorsabban férhetnek hozzá a szélessávú beruházók az egyéb fizikai infrastruktúrákhoz.

Jelentős változás, hogy az engedélyezési eljárásnál 45-ről 30 napra módosult az ügyintézési határidő. Azt azért hozzáteszem, hogy eddig sem azért húzódtak az építési engedélyezések, mert a hatóságnál lassú volt az ügymenet, hanem sok esetben nem adtak meg szükséges adatokat, így hiánypótlási eljárásokat kellett megindítania a hatóságnak. Ez nyilvánvalóan hosszabb eljárást eredményezett. A hatóság ugyanakkor eddig sem használta ki a rendelkezésre álló összes napot, ha nem volt rá szükség. Sajnos, a hiánypótlási eljárás lassítja a folyamatot, de ez ezt követően is így lesz. Nem akarom azzal kecsegtetni az engedélykérőket, hogy adathiányos kérelmeiket is 30 napon belül elbíráljuk. Egyébként is úgy gondolom, hogy a gyors ügyintézéshez mindkét fél maximális odaadása és abszolút ügyszeretete szükséges.

– Az elmúlt hónapokban több döntéssel, illetve jogszabály módosítással is egyértelművé tette az NMHH, hogy fokozott figyelmet fordítanak a fogyasztóvédelemre. Mennyire számít stratégiai fontosságúnak ez a terület, milyen lépések történtek az elmúlt időszakban?

– Véleményem szerint az NMHH stratégiai feladata az előfizetők és a médiaszolgáltatásokat használók védelme. Ez egyrészt jogszabályi előírásokkal valósítható meg, másrészt tudatos, saját érdekeiket felismerő fogyasztókat szeretnénk „kinevelni”, hiszen csak ők tudják érvényesíteni azokat. Készítettünk egy országos felmérést. Eszerint az előfizetők legalább negyede a számlát olvasatlanul teszi el, egy részük akár 500-3000 forintos számlanövekedést is tétlenül vesz tudomásul. Ez korántsem a tudatos előfizető képe. Ezen szeretnénk változtatni tájékoztató kiadványokkal, illetve most két kisfilmünk is kijött: a roamingdíjról, valamint a szerződések változásáról.

Karas Monika, NMHH
Karas Monika, NMHH
Ugyanakkor konkrét jogi módosításokat hajtottunk végre az előfizetői szerződéses rendeletben, amelyek jogilag védik a felhasználókat a szolgáltatókkal szemben. Azzal nem értek egyébként teljesen egyet, hogy kizárólag a fogyasztónak lenne előnyös egy ilyen jogszabályi változás, mert a tiszta jogi keret a szolgáltatóknak is előnyös. Nem kell attól tartaniuk, hogy egy esetleg nem egyértelmű, vagy homályos előírást máshogy értelmeznek, mint utólag a hatóság egy esetleges piacfelügyeleti vagy hatósági felügyeleti eljárásban. A tiszta és egyértelmű helyzet a szolgáltatóknak is előnyére válik. Szűkült a szolgáltatók lehetősége az egyoldalú szerződésmódosításra. A hűségidővel kapcsolatos szabályokat is módosítottuk, illetve egy sor olyan szabályt is beemeltünk a rendeletbe, amelyek az évek során érkezett fogyasztói panaszok alapján mutatkozó problémákat kezelik. Ilyen volt például a szóban kötött szerződések kérdése, vagy az akciók szolgáltatók általi közzététele és későbbi követhetetlenné válása. Köteleztük a szolgáltatókat, hogy évente egyszer adjanak képet az aktuális helyzetről.

– Vannak tervben további intézkedések a felhasználók védelme érdekében?

– Már szeptember elején kijött a jogszabály, azon további módosítást nem tervezünk. Most az jön, hogy ellenőrizzük, a jogszabályt hogyan alkalmazzák a szolgáltatók, végrehajtották-e az ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) módosítását az elnöki rendelet szerint. Ha belegondolunk, mennyi hírközlési szolgáltató működik az országban, ez egyáltalán nem kis munka. Természetesen nem élünk rögtön a bírságolás eszközével, ha problémát találunk, hanem először felhívást küldünk számukra. Úgy vélem, itt volt az ideje, hogy egyszerűsítésre sarkalljuk a szolgáltatókat. Hiszen az ÁSZF-ek több száz oldalasak, és a fogyasztók addig nem is írhatják alá a szerződést, amíg azt el nem fogadják. Ugyanakkor életszerűtlen, hogy minden egyes előfizető ezt a hosszú dokumentumot elolvassa, ezért kell a hatóságnak biztosítani, hogy ne érhesse kár őket.

– Az Internet Hungary-n tartott beszédében jelezte, hogy a hazai szolgáltatók, szakértők bevonásával kialakítják a nemzeti álláspontot az OTT szolgáltatások kapcsán. Milyen kihívásokat jelent szabályozói szempontból ez a terület?

– Az OTT egy olyan rövidítés, amelyet a jövőben egyre többen leszünk kénytelenek megtanulni. Ez egy újszülött terület, és mint az újszülöttek általában, még gyerekcipőben sem jár. Teljesen új szolgáltatási területről van szó, amelyet a hatóság is igyekszik felmérni. A széleskörű konzultációra azért volt szükség, hogy megállapítsuk, kinek milyen igényei vannak ezzel kapcsolatban.

Az internetes tartalomfogyasztás és ezek az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat helyettesítő online alkalmazások középtávon ugyanis akár alapjaiban is átalakíthatják a médiarendszert.

A szabályozás a szolgáltatások megismerése után megy, nem is mondanám, hogy kullog, hiszen a felméréseink és a konzultáció, az ezzel kapcsolatban kiadott anyagok azt mutatják, hogy az NMHH proaktívan próbálja kézbe venni ezt a szabályozási területet. Nem mondhatjuk, hogy csak azután megyünk, amit mások kitalálnak, és azt próbáljuk meg kordában tartani és szabályozni.

A hatóságnak mindenképpen az a feladata, hogy azokat az érdekütközéseket, amelyek egyébként már jól láthatók ezen a piacon, minimálisra szorítsa, és egy olyan, technológiasemleges, egyenlő feltételekkel felálló piacot teremtsen, ahol az újszerű szolgáltatásnak tere lesz. Semmiképpen nem az a célunk, hogy elfojtsuk az újat, vagy kizárjunk a piacról olyan szolgáltatásokat, amelyek nem férnek bele az eddigi szabályozási keretbe, hanem arra törekszünk, hogy az újdonságokat egy megfelelő környezetben tudjuk majd szabályozni. Az NMHH az OTT-kérdésben kialakított végleges álláspontja nagyban függ az európai uniós hírközlési és audiovizuális irányelvek korábban már említett felülvizsgálatától, és attól, hogy milyen új szabályok jönnek uniós szinten.

Ha csak azt nézzük, hogy felnő egy olyan generáció, amelyik szinte teljesen negligálja a hagyományos tévét, ott és akkor akarja megtekinteni az adott tartalmakat az interneten, amikor arra igénye van, ez is azt vetíti előre, hogy az OTT-szolgáltatások rohamléptekkel terjednek majd. Azt azért nem gondolom, hogy ez teljesen kiszorítja a lineáris tévézést, viszont egészen biztos, hogy a fiatal generációk médiafogyasztását uralják majd.

– Említette, hogy konzultációt tartottak a szolgáltatókkal, amelyen már felmerültek problémás területek. Mondana néhány példát?

– Ezen a konzultáción tizenöt iparági szereplő véleménye érkezett be a Magyarországon működő legnagyobb hírközlési és médiaszolgáltatóktól, készülékgyártóktól, érdekvédelmi szervezetektől és szakértőktől. Az egyik forró pont, hogy hálózat és a hálózatos szolgáltatások szabályozása következetesen különüljön el egymástól, és az egyes piaci szereplők egyenlő elbírálás alá essenek. Előttünk áll az a kérdés is, hogyan tarthatók egyensúlyban a klasszikus és az új üzleti modell szerint működő szereplők egyenlő versenyfeltételei. Meg kell oldani azt az örök feladatot is, hogy ezek az egyenlő versenyfeltételek miként egyeztethetők össze a beruházásösztönzéssel úgy, hogy eközben a fogyasztók jogai is kellően érvényesülnek. Szintén foglalkozni kell a jogi fogalmak frissítésével, hiszen azok elavulnak, már nem állják ki az idő próbáját, például új meghatározás szükséges az elektronikushírközlés-szolgáltatás fogalmára, amelybe jelenleg nehezen sorolhatók be az OTT-szolgáltatások. Ugyanígy visszatérő gond például az okostévék kapcsán a közös szabványok hiánya.

– Néhány hete Deutsch Tamás, az internetről szóló nemzeti konzultáció lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos felvetette, hogy csökkenteni lehetne az internetszolgáltatás áfáját. Mi a véleménye egy ilyen lépésről, milyen hatása lehet a piacra?

– Áfa és adózási kérdésekben határozottan nem kívánok állást foglalni, mivel az NMHH a témában nem illetékes és nem is jogosult nyilatkozatra. Az nyilvánvaló, hogy egy áfacsökkentés nagy általánosságban mindig a fogyasztók előnyére, hogy úgy fogalmazzak, örömére szolgál. Azt is ki lehet jelenteni, hogy a szolgáltatók versenye úgyis abba az irányba halad, hogy kénytelenek ugyanazon az áron sokkal többet nyújtani vagy árat csökkenteni. A frekvenciaértékesítéssel is az a célunk, hogy a szolgáltatók közötti versenyt úgy erősítsük, hogy az a fogyasztóknak előnyös legyen. Egyébként az NMHH stratégiai célja az egyenlő hozzáférés biztosítása, úgy gondolom, az emberek számára inkább annak van jelentősége, hogy a megfizethető és ugyanolyan feltételekkel nyújtott szolgáltatásokhoz ugyanúgy hozzá lehessen férni egy ezer fősnél is kisebb településen, mint a fővárosban. Ezt tudjuk például azzal ösztönözni, hogy a legutóbbi mobil szélessávú frekvenciaértékesítés során a szolgáltatóknak vállalniuk kellett a lefedettség növelését, amit mi kőkeményen számon is kérünk. Kicsit több mint egy éve, 2014. szeptember 29-én zárult le az értékesítés, és ezen a területen jól is állnak a szolgáltatók.

– Jelenleg is zajlik a 450 megahertzes hálózat kiépítése, de jókora csúszásban van a pályázaton nyertes MVM Net. Mivel lehet számolni, ha év végére sem épül ki a rendszer, ami már egy éves csúszást jelentene?

– A szerződésben bizonyos megvalósítási szakaszokat írtunk elő, ezek teljesítését ugyanúgy vizsgáljuk, mint a piac bármelyik résztvevőjénél. A pályázaton nyertes cég szeptemberben már a második bírságot kapta a késés miatt, ezúttal 36 millió forintot, míg májusban 12 milliós büntetést róttunk ki rájuk. Ha késésben is vannak, azért az most már tudható, hogy elindították a beszerzéseket. Csipkedniük kell magukat, de nem reménytelen a helyzet.


Frekvenciaértékesítések az elmúlt években

Sávtartomány

Értékesítés lezárása

Nyertesek száma

Befolyt összeg
(millió forint)

26 GHz

2012. április 11.

5

1511,44

450 MHz

2014. március 14.

1

200,00

800, 900, 1800, 2600 MHz

2014. szeptember 29.

4

130600,00