Menedzser-életmód

Szuperdolgozók
Szuperdolgozók
Forrás: -

Egy dolgozik, a többi nézi?

Elkötelezettség, felelősségvállalás, nyitottság a csapatmunkára és a belső tartalékok mozgósítására – jellemezte a hazai munkaerőt egy több korábbi és egy friss kutatás szintézisével készült felmérés.

Mindenkiben élnek bizonyos sztereotípiák a magyarok munkamoráljával kapcsolatban, s ezek bizony többnyire nem éppen hízelgőek. (A legáltalánosabb talán az, hogy a magyar ember úgy áll a munkához, hogy más is hozzáférjen…) Nos, az IBM Magyarország felmérése cáfolni látszik az előítéleteket: eszerint inkább csak a mobilitási hajlandósággal és a nyelvtudással van baj, a többi nagyjából rendben van.

Nem csak fogaskerekek

A magyar munkavállalók tisztában vannak azzal, hogy egyéni teljesítményükön mennyi minden múlik, pontosan tudják, mi jellemzi az ideális munkaerőt, és nem érzik úgy, hogy csak apró, jelentéktelen fogaskerekek lennének egy nagy gépezetben – foglalhatók össze a tanulmány főbb megállapításai. Tíz megkérdezettből hét szeretné kipróbálni magát más feladatkörben, több mint felét hiába kecsegtetnék jobb ajánlatokkal, negyedrészük tíz évnél tovább szeretne a cégnél maradni, 60 százalékuk szívesebben dolgozik csoportban, mint egyedül, 86 százalékuk szerint a feladatok ellátásához leginkább együttműködési készségre, alkalmazkodásra és egyéni felelősségvállalásra van szükség, 87 százalék pedig állítja, hogy munka közben segítik egymást.

Szuperdolgozók
Szuperdolgozók

Mindezek jelentőségét mutatja, hogy a hazánkban megtelepedő befektetők jelentős része egyre inkább komplex, magas hozzáadott értékű tevékenységet folytat, így tehát a kvalifikált munkaerő az egyik legfontosabb versenyképességi tényező számukra – mutatott rá a tanulmány kapcsán Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója.

Akkor hol a hiba?

Ám hiába felel meg a fiatalok nagy része a pénzügyi, hr-, back office-, illetve termelő- és fejlesztőtevékenységet folytató nagyvállalatok igényeinek, ha például a mobilitási hajlandóságuk elmarad az európai átlagtól. A hazai munkavállalóknak csak alig több mint az egyharmada ingázna nagyobb távolságra az állása kedvéért.

Kihasználatlan több társadalmi réteg potenciálja, köztük az állami gondozottak, a romák és az idősebb korúak csoportjai, emiatt igen alacsony a foglalkoztatási arány. Az 50 évesnél idősebb korosztály többsége már nem tervez hosszú távra, szakmai terveiben nem szerepel például a tanulás, képzés, holott ők az egyik legnépesebb korcsoport. Aggasztóak a magyar munkavállalók – gyakran a középvezetőket is ideértve – nyelvi és gyakorlati ismereteinek (mint például a csapatmunka, kommunikáció) hiányosságai.

(Érdemes ezen a ponton emlékeztetnünk egy korábbi, lapunk idei 13. számában megjelent felmérésre: a Target nemzetközi fejvadászcég és a Henley Institute szerint a hazánkban megfordult külföldi vezetők főként a felelősség hárításának gyakorlatát és az ügyfélközpontúság hiányát rótták fel a magyar menedzsereknek. Menedzsmentkultúránkra szerintük jellemző, hogy a problémákat magyarázni szeretjük, nem megoldani.)

Informatikával a középpontban

A tanulmány több megállapítása igazán reménykeltő – fogalmazott Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója –, hiszen sok munkavállaló attitűdje hasonló a nálunk versenyképesebb országokéhoz. Hozzátette: szükség van olyan szakemberek kiművelésére, akik értenek a közeli jövő gazdaságát, technológiai fejlődését meghatározó – s természetesen az informatikára épülő – területekhez, mint például az intelligens várostervezés, a zöld technológiák alkalmazása, a fehér vegyipar, a szolgáltatástudomány, az elektronikus közlekedés szervezése, a munkairányítás és a logisztika.