Jelentősen emelkedett az elmúlt évben az intézményi szféra helyi hálózatainak száma, a LAN-penetráció az egészségügyben a legalacsonyabb.
Szinte minden magyarországi intézmény használ asztali PC-t, az eszközpark nagyságában azonban jelentősek a különbségek. Hordozható számítógéppel a szervezetek egyharmada rendelkezik.
Tizenöt év feletti honfitársaink körülbelül egyötöde, a fővárosban viszont már minden harmadik ember használja a világhálót; a legaktívabb netezők a 15–24 éves fiatalok.
A hazai háztartások mintegy 15 százalékában van internetkapcsolat. A technológiák piacán továbbra is a modemes hozzáférés az első, de ígéretes a szélessávú kapcsolatok terjedése.
Vezetékes előfizetéssel közel 2,6 millió hazai háztartás rendelkezik, a vonalak mindössze 3 százaléka digitális. A lakossági telefonhasználatot markánsan befolyásolja a költségtudatosság.
Az otthoni PC-k kétharmadához kapcsolódik nyomtató, a digitális fényképezõgépek száma egy év alatt megduplázódott.
A számítógép jelentõsen megkönnyíti az emberek életét – vallja a magyarok közel háromnegyede, azonban csak minden harmadik honfitársunk tanult az informatikáról.
Minden harmadik magyar háztartásban található személyi számítógép. A leggyakoribb visszatartó tényezõ az igény hiánya, de a kedvezõtlen jövedelmi viszonyok is sokak számára jelentenek korlátot.
A hazai vállalati szférában még a nagyvállalatok körében sem általános a telekommunikációs költségek tervezése. A vezetékes telefónia csak az ötven fõ feletti cégeknél körözi le a mobilt.
A közszférát egyelõre a statikus honlapok jellemzik, az önkormányzati oldalak fele támogatja valamilyen formában az elektronikus ügyintézést, tízbõl hét intézményi honlap csak magyarul olvasható.
