Technológia

34_Paltonia.jpg
Forrás: ITB
Helyezkedő cégek: így osztják fel a MI-piacot

Kulcskérdés az emberi beszéd gépi megértése

Több ezer milliárd dollárnyi plusz bevételt hozhat pár éven belül a mesterséges intelligencia a vállalkozásoknak, így érthető, hogy egyre többen szállnak be az ezzel kapcsolatos fejlesztésekbe. A nagy technológiai cégek platformokat hoznak létre; a korai alkalmazók azt mutatják meg, hogyan lehet élni a kínálkozó lehetőségekkel, de az igazán nagy előrelépést a részterületekre fókuszáló társaságok hozhatják el.

Első hallásra megdöbbentőnek és rendkívül optimistának tűnő előrejelzést tett közzé még az év elején a Gartner: azt jósolta, hogy idén eléri az 1200 milliárd dollárt a mesterséges intelligencia (MI) hozzáadott üzleti értéke, vagyis az a plusz jövedelem, amelyben valamilyen szerepet játszik az MI. Ez a múlt évhez képest hatalmas, 70 százalékos bővülést jelent, és a fejlődés a következő években is látványos lesz, így 2022-re már 3900 milliárd dolláros hozzáadott üzleti értékkel lehet számolni a mesterséges intelligencia kapcsán. Ugyan a számok megdöbbentőek, azonban ha belegondolunk abba, hogy már most is mennyi területen segíti a munkát és a vállalkozásokat az MI, akkor rögtön jobban érthetőek.

 

Olyan hatása van, mint semmi másnak

A piackutató elemzése szerint három területen érvényesül az MI pozitív hatása a társaságoknál. Egyrészt a fogyasztói élmény javításában – elég csak a chatbotokra gondolni –, másrészt a bevétel növelésében, hiszen a mesterséges intelligencia alkalmazásával növelni lehet a meglévő termékek, szolgáltatások értékesítését az okosabb marketing révén, illetve jelentősen meg lehet gyorsítani az új megoldások piaci bevezetését. A harmadik terület pedig, ahol az MI nagy segítséget nyújthat, a költségek csökkentése, akár a meglévő folyamatok hatékonyabbá tétele révén, akár a prototípusok kifejlesztése során.

„A mesterséges intelligenciás technológiák lesznek a leginkább diszruptív újítások a következő 10 évben, köszönhetően a számítási kapacitás fejlődésének, az adatmennyiség, -változatosság és -elérhetőség látványos növekedésének, valamint a tanulásra képes neurális hálózatok megjelenésének” – fogalmazott az MI jövője kapcsán John- David Lovelock, a Gartner kutatási alelnöke. Hozzátette azt is, hogy 2017 és 2022 között az MI-hez kapcsolódó fejlesztések legfontosabb mozgatórugói azok a vállalkozások lesznek, amelyek egy-egy kisebb területre fókuszálva keresnek nagyon hatékony megoldásokat.

 

Hármas felosztás

A várhatóan számos területen forradalmi változásokat hozó mesterséges intelligencia egyértelműen az egyik legmeghatározóbb technológia napjainkban, és ahogyan a Gartner kutatója is utalt rá, már most is látszik egy erős szegmentálódás a különböző piaci szereplők között. Az egyéni felhasználók elsősorban különböző okoseszközök kapcsán találkoznak az MI-vel, például a mobiltelefonnal történő fényképezés támogatásánál, vagy mint digitális személyi asszisztensként. A nagy okostelefon-gyártók már mind piacra léptek saját mesterséges intelligencia platformjukkal, amelyeket egyébként más területeken is igyekeznek bevetni.

„Ha az MI technológiát nézzük, akkor lényegében három típusú szereplőről lehet beszélni. Az egyik csoportba tartoznak az általános algoritmusokat fejlesztő cégek, amelyek a platformokat hozzák létre. Ide sorolható a Microsoft, a Google vagy az Amazon. Egy másik csapatot alkotnak a korai alkalmazók, akik ugyan saját maguk nem foglalkoznak ilyen technológiák fejlesztésével, de felhasználják az elért eredményeket, kiaknázzák a platformokban rejlő lehetőségeket, ahogyan azt az Uber vagy a Netflix teszi. A harmadik kategória pedig az innovátorokat jelenti, ide tartozik a LogMeIn is. Ezek a cégek nem platformot, algoritmust fejlesztenek, hanem megvan náluk az a kapacitás és lehetőség, hogy egyes speciális felhasználási területekre dolgozzanak ki megoldásokat. Az ilyen mértékű specializációra a nagyoknál nincs meg a lehetőség” – mutatott rá Láng András, a LogMeIn hazai vezetője a cég által szervezett háttérbeszélgetésen.


 

Az MI esete a fodrásszal

A szakember szerint már napjainkban is érezhető az a változás, amelynek eredményeként a korábban ember által támogatott tevékenységekből mesterséges intelligencia támogatta tevékenységek lesznek. Ennek egyik fontos lépcsőfoka az emberi beszéd megértése – a beszélt nyelv feldolgozása egyébként az egyik leginkább kutatott terület az MI-fejlesztésben –, és már tavaly májusban eljutottunk arra a szintre, hogy a gép 95 százalékosan képes megérteni, amit egy ember mond. Azt, hogy ez milyen lehetőségeket tartogat számunkra, jól illusztrálta a Google idei I/O rendezvényén megtartott demonstráció. Ennek során az előadó megkérte a telefonját, hogy foglaljon számára időpontot egy fodrásznál. A mesterséges intelligencia egy telefonhívás során, beszédben sikeresen elvégezte ezt a feladatot, ráadásul úgy, hogy a vonal túlsó végén lévő ember érezhetően nem sejtette, hogy tulajdonképpen egy géppel beszélget. A megfelelő kérdéseket tette fel a gép, pont ott és akkor tartott szünetet, ahogy egy ember is tette volna.

Ugyanakkor attól még meglehetősen távol vagyunk, hogy a mesterséges intelligencia egy hosszabb, esetleg több témát is érintő beszélgetés során is úgy tudjon viselkedni, mint például egy ügyfélszolgálati munkatárs. A LogMeIn fejlesztése ugyanakkor már képes kontextusokat kezelni, így ha a betelefonáló csak annyit kérdez az ügyfélszolgálaton, hogy hol van a rendelése, akkor a telefonszám alapján beazonosítja és kiadja a releváns információt. Láng András elmondta azt is, hogy a chatbotok egyik jellemző alkalmazási területe a pénzügyi szolgáltatások, és a vállalat ezen a vonalon is intenzíven fejleszt.

 

Munkába vágó kérdés

Adódik a kérdés, hogy vajon elkezdhetnek-e izgulni a banki ügyfélszolgálatosok a munkájuk miatt. Nos, valószínűleg igen, legalábbis a megszokott feladatokban nem feltétlenül lesz rájuk szükség. Az egyértelmű, hogy először a rutinszerűen ismétlődő munkák esetében váltják fel a gépek az embereket, azonban itt is lehetnek váratlan fejlemények. A Gartner egy másik elemzésében arra mutatott rá, hogy hiába tűnik üzleti szempontból gyümölcsözőnek az MI bevetése, ha a fogyasztók ezt nem igazán preferálják. A kiskereskedelmi szektor a rendkívül kemény verseny, a folyamatosan csökkenő haszonkulcs miatt az elsők között van a mesterséges intelligencia által támogatott újítások bevezetésében, legalábbis ha az ágazat vezető cégeiről van szó. A raktárakban és lassan már a kasszáknál is felváltják a gépek az embereket, azonban a következő pár évben várhatóan még hiába próbálkoznak majd az üzlettérben dolgozó eladók lecserélésével. Nem mintha technológiailag nem lehetne megoldani, hogy a rendszeresen ismétlődő kérdésekre az MI adjon válaszokat, azonban a felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók szeretik, ha élő ember segít nekik, amikor kérdésük van az áruházban egy adott termékkel kapcsolatban.

A piackutató cég előrejelzése szerint 2020-ban várhatóan 1,8 millió munkahely szűnik majd meg a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák alkalmazása miatt. Ez az év azonban fordulópont is lesz, ugyanis ekkortól várhatóan már több új munkahelyet eredményez az MI, mint amennyit megszüntet – 2020-ban például 2,3 milliót. Az elemzés szerint a termelő vállalatoknál dolgozók lesznek a leginkább érintettek a feladatok elvesztésében, míg rövidtávon többek között az egészségügyben, a közszférában és az oktatásban nő majd az emberi munkaerő iránti igény.

A Gartner elemzése arra is rámutatott, hogy egyre több ember számára válik munkatárssá az MI. Jóslatuk szerint 2022-re minden ötödik munkavállaló, aki jellemzően nem rutinszerű feladatokat lát el, munkája során támaszkodik majd a mesterséges intelligencia segítségére. Az Oracle Future Workplace kutatása szerint az emberek szívesen használnának mesterséges intelligenciát a munkájuk során, és tisztában vannak vele, hogy a manuális munkafolyamatok automatizációján túl milyen más előnyökkel szolgál ez a technológia. A kutatás szerint a munkavállalók 93 százaléka elfogadná, ha robotoktól kapna utasításokat a munkahelyén. Annak ellenére, hogy a dolgozók használnák az MI-t, a vállalatok nem támogatják kellőképp az alkalmazottakat a mesterséges intelligencia használatában, ebből adódóan csökkenő termelékenységgel, elavuló tudásbázissal és a munkaerő elvesztésével kell szembenézniük.