Technológia

30_Recode.jpg
Forrás: ITB
Minden idők leggyorsabban elterjedő mobiltechnológiájára várva

Megmutatja magát az 5G ereje

2024-re az összes előfizetés 17 százalékát adja majd az 5G technológia, amely a tavalyi utolsó negyedévben már megjelent piaci szolgáltatásként. Az egyes régiók között ugyanakkor hatalmas különbségek lesznek, és sajnos nem Európa javára – derül ki az Ericsson november végén megjelent mobilitási jelentéséből. Szerencsére hamarosan elkészül Magyarország 5G stratégiája, így a lemaradás csökkenthető lesz.

Ez is eljött: tavaly a mobil-előfizetések száma már meghaladta a Föld lakosainak a számát. 2018 harmadik negyedévében 7,9 milliárd mobil-előfizetés működött a világon, vagyis a globális penetrációs ráta elérte a 104 százalékot. (Persze nincs mindenkinek mobilja a világon: a 7,9 milliárd előfizetésen mintegy 5,6 milliárd előfizető osztozott.) Egy negyedév alatt 120 millióval nőtt az előfizetések száma; a növekedésből továbbra is a kevésbé fejlettnek mondható, de nagy népességszámú országok veszik ki a részüket.

Kínában 37 millióval, Indiában 31 millióval, Indonéziában pedig 13 millióval nőtt az előfizetések száma a harmadik negyedévben – sorolta az Ericsson Mobilitási Jelentésében közzétett adatokat a tavaly decemberi ITB Clubon tartott előadásában Jakab Roland, az Ericsson Magyarország regionális igazgatója. A legtöbb előfizetést természetesen Ázsiában tartják nyilván: India és Kína külön-külön is több előfizetéssel bír, mint Afrika egésze.

Jakab Roland, Ericsson
Jakab Roland, Ericsson
 

5G: mindennél gyorsabb felfutás

Az elmúlt negyedév legfontosabb fejleménye azonban az, hogy megjelentek a piacon az első 5G szolgáltatások – vagyis immár elmondható, hogy az 5G hivatalosan is megérkezett. A legelső kereskedelmi 5G szolgáltatást az Egyesült Államokban indították el. Ezt egyelőre nem mobiltelefonálásra, hanem a vezetékes internetet helyettesítő fix mobilkapcsolatra használják, de már 5G-nek nevezhető. (Az Ericsson terminológiájában az számít 5G előfizetésnek, amikor a végkészülék a 3GPP Release 15 specifikációban lefektetett elveknek megfelelően támogatja az új rádiós – NR – kapcsolatokat, és 5G hálózathoz csatlakozik.)

Ami igazán meglepő az 5G-vel kapcsolatban, az a terjedés üteme Jakab Roland szerint. A jelenlegi számítások azt mutatják, hogy 2024-re már 1,5 milliárd 5G előfizetés lesz a világon, ami 17 százaléka az akkorra összesen becsült 8,9 milliárd előfizetésnek, miközben az 5G hálózatok a világ lakosságának 40 százalékát fedik le. Ezzel az 5G minden idők leggyorsabban elterjedő mobiltechnológiájává válik. Két évvel korábban még ennél kisebb arányt prognosztizáltak az 5G-nek, de a gyártóipar igényei és az adatforgalom villámgyors bővülése nagymértékben gyorsítja a technológia felfutását.


 

Ez a felfutás azonban korántsem lesz egyenletes a világ minden táján. Az Ericsson előrejelzése szerint Észak-Amerika testhosszal vezeti majd a mezőnyt. Ott 2024-re az összes előfizetés több mint fele, 55 százalék lesz 5G, miközben a 4G arány már most is a legmagasabb (87 százalék). A második a Japánt, Kínát és Dél-Koreát is magába foglaló Északkelet-Ázsia lesz, ahol az 5G előfizetések aránya 43 százalékot ér majd el. Hozzájuk képest Európa meglehetősen lemaradni látszik. Nyugat-Európa még viszonylag jónak lesz mondható a maga 30 százalék körüli 5G penetrációjával, de Közép- és Kelet-Európa alig fogja elérni a 10 százalékot.

11,8 millió előfizetés Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 harmadik negyedévében 11,8 millió mobiltelefon-előfizetés volt Magyarországon, minimális kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül – folytatva a 2011 óta tartó trendet – tovább emelkedett a havidíjas előfizetések aránya a feltöltőkártyás előfizetések rovására. A telefonokat beszélgetés mellett egyre inkább adatforgalomra is igénybe vesszük. Az idei harmadik negyedévben 64 petabájt volt a mobilhálózat adatforgalma, 60 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az összes adatforgalom 89 százaléka a 4G/LTE hálózatokon zajlott.

 

Az állam szerepe

Több oka is van annak, hogy Észak-Amerika ennyire elhúz a világ többi részétől, mondta Jakab Roland. Nem lebecsülendő a méretgazdaságosság kérdése: több száz millió előfizetőre csak négy mobilszolgáltató jut, így a szükséges beruházások gyorsabban megtérülhetnek.

Szintén fontos tényező, hogy a szabályozó hatóság megfelelő körülményeket teremtett, gyorsan döntött a frekvenciák értékesítésének módjáról és többféle ösztönzővel stimulálja a piaci szereplőket a szolgáltatások bevezetésére és használatára. Ennek köszönhetően már kidolgozhatóvá váltak az üzleti modellek, mind a szolgáltatók, mind a leendő felhasználók részéről. Az igények találkoznak a lehetőségekkel, így nincs akadálya az 5G széleskörű alkalmazásának.

Jakab Roland, Ericsson
Jakab Roland, Ericsson
 

A szolgáltatások és az üzleti modellek persze semmit sem érnek, ha nincsenek hozzájuk megfelelő végkészülékek. Ezekre sem kell sokat várni: csak 2018 októberében 20 különféle eszközt jelentettek be a gyártók, amelyek egy része már piacra is került, más része pedig idén, az év első felében jelenik majd meg a piacon. A már kapható készülékek viszont nem okostelefonok, hanem elsősorban a fix vezeték nélküli elérést szolgáló modemek, illetve hordozható beltéri routerek, és nem véletlenül. A technológia fejlesztésének jelenlegi állapotában ezeknél az eszközöknél sokkal egyszerűbb megoldani a tápellátás és a hőelvezetés kérdését, nem beszélve a méretbeli korlátokról. Ahogy fejlődik és miniatürizálódik a technológia, úgy lesz egyre könnyebb mobiltelefonokba is beépíteni, és ennek megfelelően bővül a választék is.

Jakab Roland elmondása szerint az 5G mobiltelefonok többsége Európában a 3,4–3,9 gigahertzes frekvencián működik majd, de gyakorlatilag az összes készülék támogatni fogja mindegyik 5G frekvenciatartományt. Így nem fordulhat elő még egyszer, ami a GSM-korszak hajnalát jellemezte, hogy az európai készülékek nem voltak használhatók az Egyesült Államokban vagy Ázsia egy részén.

Mit várnak a fogyasztók?

A mobilitási jelentéssel szinte egy időben az Ericsson ConsumerLab közzétette az immár szintén hagyományosnak mondható felmérését a várható fogyasztói világtrendekről. A felmérés a technológiai újítások átvételében élenjáró 34 millió fogyasztót reprezentálva, az ő várakozásaikat kutatva készült.

A közeljövőt meghatározó 10 trend a következő lesz az Ericsson kutatói szerint:

1. Hangulatfigyelő eszközök

A virtuális asszisztenst használók közel kétharmada szerint három éven belül elterjedtek lesznek az olyan eszközök, amelyek képesek hangulatunkat értelmezni – az eszközeink jobban kiismernek majd minket, mint mi őket.

2. Intelligens viták

A virtuális asszisztenst használók több mint 65 százaléka szerint az okoshangszórók három éven belül már a családtagokhoz hasonlóan vesznek részt a családi vitákban. Közel felük úgy gondolja, hogy a családi béke érdekében a házastársaknak egyforma virtuális asszisztenst kellene használniuk.

3. Kémalkalmazások

A fogyasztók több mint 45 százaléka szerint az alkalmazások akkor is gyűjtenek rólunk adatokat, amikor nem használjuk őket, 52 százalék pedig úgy véli, hogy az appok a szükségesnél több adatot gyűjtenek a minél nagyobb profit érdekében.

4. Kötelező sütihasználati hozzájárulás

A fogyasztók 51 százalékát bosszantja, hogy mindig hozzá kell járulniuk az adatgyűjtő sütik használatához; a többség szerint globálisan egységesíteni kellene az adathozzáférési és -használati szinteket.

5. Készségek internete (Internet of skills)

A kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) felhasználók több mint 50 százaléka szívesen használna olyan alkalmazást, szemüveget vagy kesztyűt, amellyel hétköznapi, praktikus dolgokhoz (például főzés, otthoni javítások) kaphatnának virtuális segítséget – de több mint felük táncolni is szívesen megtanulna az AR segítségével

6. Beavatkozás nélküli (zero-touch) fogyasztás

A virtuális asszisztenst használók mintegy fele szeretne automatizált számlákat és előfizetéseket, valamint önbevásárló háztartást, de sokan azt sem bánnák, ha az otthoni digitális segítő intézné az adóabevallásukat

7. Szellemi tunyaság

Lassan mindent az okos eszközök döntenek el helyettünk, attól kezdve, hogy mit reggelizünk, egészen addig, hogy mikor kellene orvoshoz mennünk. A fogyasztók 31 százaléka szerint ezért rövidesen „intellektuális edzőtermekbe” fogunk járni, ahol gyakorolhatjuk a gondolkodást.

8. Ökotudatosság

A fogyasztók 39 százaléka szeretne olyan öko-órát, amely méri viselője ökológiai lábnyomát, és hasonló arányban vannak azok is, akik a virtuális asszisztensre bíznák, hogy a környezetvédelmi szempontok szerint optimalizálja a lakás hőmérsékletét és vízfogyasztását. De a távmunka és a virtuális nyaralás is segíthet a környezet megóvásában.

9. Digitális ikertestvér

A kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) felhasználók 48 százaléka szeretne magának digitális/online hasonmást, aki pontosan utánozza őket, így egyszerre két helyen lehetnének. Ennek persze veszélyei is vannak – a hamis avatárok révén ellopható lenne a személyazonosság.

10. Az 5G automatizálja a társadalmat

Az okostelefont használók mintegy 20 százaléka úgy gondolja, hogy az 5G hatékonyabban kapcsolja majd össze az IoT-eszközöket, mint például a háztartási berendezéseket vagy a fogyasztásmérőket.

 

Hamarosan kész a magyar 5G stratégia

Az előrejelzések ismeretében természetesen az is szóba került az ITB Clubon, hogy mit lehet tenni Európa, és azon belül Magyarország esélyeinek javítására az 5G területén. Az egész kontinens előtt álló egyik legfontosabb kihívás a szükséges frekvenciák felszabadítása és kiosztása.

„A legfontosabb az lenne, hogy az unió és a tagállamok ösztönözzék és elősegítsék a hálózatok kiépítését, hogy minél inkább megérje a lefedettség biztosítása és az új szolgáltatások gyors bevezetése” – fogalmazott Jakab Roland.

A hazai 5G Koalíció célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon, feltérképezze a technológia alkalmazásában rejlő lehetőségeket és azok kihasználásnak legcélravezetőbb útjait. A koalícióban öt munkacsoportban folyik a munka: 5G stratégiai munkacsoport; hálózatfejlesztés és infrastruktúra; tesztkörnyezet; nemzetközi együttműködés; alkalmazások és mintarendszerek. A munkacsoportokban együtt dolgoznak a technológia szállítók, a szolgáltatók, az alkalmazásfejlesztők, az egyetemek, kutatóintézetek és állami szervek képviselői, közösen készítenek javaslatokat és akcióterveket, amelyeket eljuttatnak a stratégiaalkotó munkacsoportnak. A belső javaslatokon túl a legfontosabb stakeholderekkel mélyinterjúkat is készítettek. Az ezekben megfogalmazott elképzeléseket, igényeket is bedolgozzák a stratégiába, hogy az minél jobban tükrözze a magyar viszonyokat és olyan jövőképet vázoljon fel, amit biztosan el is lehet érni.

A magyarországi 5G-stratégia 80-90 százalékban már készen van, mondta a klubon Jakab Roland. A tervek szerint az anyagot az év elején véglegesítik, majd társadalmi vitára bocsátják, és ezt követően kerül a kormány elé, ahol már különféle konkrét intézkedéseket is megfogalmaznak és azokhoz forrásokat is rendelnek. Egy elképzelés szerint például egyetemek, kutatóintézetek, projektek számára valamilyen formában biztosítani kell az 5G frekvenciasávokat tesztelésre, hogy ezzel is ösztönözzék az új alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését.