Cégvilág

kozos_irodai_munka
Forrás: Sharp

Nehéz a közös munka, de nem árulkodunk

Szép dolog a közös munka, csak valamiért nehezen kivitelezhető. Egy friss kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar irodák számára ez még mindig inkább vágyott cél, mint realitás.

Az együttműködés fogalma sok éve az üzleti világ divatos szava, de a Sharp új kutatása alapján úgy tűnik, hogy a közös munka a magyar irodák számára még mindig csak vágyott cél és nem realitás. A munkavállalók közel fele (44,2 százalék) mondja azt, hogy kollégái elfelejtik megosztani velük a fontos információkat vagy dokumentumokat, időt és lehetőségeket fecsérelve el ezzel, nem beszélve a lehetséges bevétel kiesésről. Ráadásul a magyarok 28 százaléka gondolja azt, hogy irodájuk eszközei tulajdonképpen megnehezítik az információk megosztását.

Az 500 magyar irodai dolgozó megkérdezésével elvégzett kutatás fényt derített a csapatmunka hiányára és olyan önző szokásokra is, melyek lehetnek kritikusak, például az információk megosztásának elmulasztása, vagy egészen hétköznapiak, de rendkívül dühítőek. Ilyen lehet, hogy a dolgozók közel fele nem tölti újra a nyomtatóból kifogyott papírt, vagy az, hogy 40 százalékuk átállítja a légkondicionáló beállítását mások megkérdezése nélkül.

A felmérés szerint a magyar irodai dolgozók legrosszabb szokásai:
1. A kinyomtatott oldalakat a nyomtató papírtálcáján hagyják (48,6 százalék)
2. Nem töltik újra a papírt a nyomtatóban, amikor az kifogy (47,8 százalék)
3. Elfelejtenek megosztani fontos információkat vagy dokumentumokat (44,2 százalék)
4. Megváltoztatják a légkondicionáló hőfok beállítását (41,0 százalék)
5. A monitorokat és a projektorokat bekapcsolva hagyják (40,2 százalék)
6. Elfelejtik a jelszavakat (32,2 százalék)
7. Figyelmen kívül hagyják a közös irodai eszközök problémáit (31,8 százalék)
8. Áthelyezik a dokumentumokat vagy új mappa struktúrát hoznak létre (31,2 százalék)
9. Mások szavába vágnak megbeszéléseken (29,4 százalék)
10. Gépelnek egy telefonbeszélgetés/konferenciahívás közben vagy saját munkájukat folytatják egy megbeszélés alatt (24,2 százalék)
11. Megváltoztatják a jelszavakat/hozzáférési jogosultságokat és nem szólnak róla a többi kollégának (24,2 százalék)
12. Nem jelentkeznek ki a tárgyalóban található PC-kből (17,6 százalék)
13. Megváltoztatják a levélsablont vagy nem követik azt (14,6 százalék)

Bár tapasztalják kollégáiknál ezeket a rossz szokásokat, 4-ből 1 magyar dolgozó (22,6 százalék) inkább nem tesz semmit a problémával kapcsolatban és csak 9,8 százalékuk hagy üzenetet a közös használatú helyiségekben.

Aki IT-területen dolgozik, teljesen nyugodt lehet – a magyar munkavállalóknak csak 2,2 százaléka küld e-mailt a kolléga főnökének, hogy jelentse a másik hibáit, ami nagyon eltér a francia és a német szokásoktól, ahol az "árulkodás" sokkal gyakoribb jelenség (aránya 13,1 százalék és 12,9 százalék).

"Legtöbbünk ismeri ezeket az irodai élet részének tekintett rossz szokásokat, melyekkel egyszerűbb együtt élni, mint megváltoztatni őket. Akinek a vállalkozása nem úgy van kialakítva, hogy segítse a csapatmunkát és az információk megosztását, elszalaszthatja a növekedést kínáló lehetőségeket. Vajon a munkatársak feledékenysége miatt más kollégákkal meg nem osztott információk mekkora része vezethetett volna új üzletkötésekhez, takarított volna meg költségeket vagy indukált volna új ötleteket?" – teszi fel a kérdést Szabó Zsolt, a Sharp Electronics Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az együttműködés elengedhetetlen a boldog, kreatív, hatékonyabb munkaerőhöz, és a vállalatok ösztönözhetik ezt az általuk bevezetett technológiai eszközök révén. A megfelelő műszaki megoldások képesek megváltoztatni a munkavégzés módját, garantálva azt, hogy mindenki eléri a neki szükséges információkat.