Ahogy ilyenkor illik, az online felületeken próbáltam kideríteni, mi is történt, pontosabban megkíséreltem elolvasni mindazt, amit az esetről kollégáim már megírtak. Csupán néhány híroldalon jelent meg cikk a támadásról, és az hámozható ki a lényeg a szűken mért információkból, hogy – amint ez a hvg.hu-n olvasható – „Csütörtökön kora délután példátlan léptékű és intenzitású túlterheléses (DDOS) kibertámadást észlelt és hárított el a Magyar Telekom – közölte a vállalat kommunikációs igazgatósága.” A támadások pénzügyi intézmények ellen irányultak, valamint a Magyar Telekom hálózata ellen – derül még ki a hosszúnak egyáltalán nem nevezhető írásból.
Nincs e hírrel tele a magyar online tér, pedig ami történt – elfogadva a közzétett információk korrektségét –, másként nem interpretálhatók, minthogy – ez is a hírből tudható – Oroszország, Kína és Vietnám irányából az ország kritikus infrastruktúrájának fontos elemeit érte támadást.
Egy elemzésre alapuló vélemény következhetne dolgozatom e pontján, azonban most úgy látom jobbnak, hogy négy kérdést teszek közzé, némi magyarázattal megtámasztva, amelyiknél szükséges, abban a bízva, hogy olvasóimat így gondolkodásra bírhatom.
Miért a Magyar Telekom tette közzé a támadásról szóló információkat? Megismétlem: az ország kritikus infrastruktúráját érte támadás, ami az ország biztonságának szempontjából olyan, mintha fegyveresek támadnák meg valamely erőművünket vagy olajfinomítónkat. Egy ilyen kaliberű attak szerintem nem a megtámadottak magánügye, ezért a nemzet kiberbiztonságáért felelős valakinek kellene kiállnia a nyilvánosság elé és ismertetni a történteket. Tehát e kérdést akár úgy is feltehetem, hogy miért nem az ország kiberbiztonságáért felelős legmagasabb rangú személy (katona, kormányzati illetékes) a szóban forgó hír forrása. |
Megnyugtató-e, hogy a hírben foglaltak szerint e támadást a Magyar Telekom informatikai csapata minden külső segítség nélkül ált helyt? Miközben minden elismerést megérdemelnek a telekomos kollégáink, engem az foglalkoztat, hogy ők kire, mire, milyen katonai, kormányzati segítségre számíthatnak, ha olyasmivel találják szembe magukat, amelyekre a legalaposabb felkészülés ellenére sem képesek reagálni. |
Létezik-e egy olyan kiberbiztonsági protokoll, amely utat mutat a támadásokra reagáló, nem csak állami vállalatok, intézmények illetékeseinek a válságkezelésben, a kommunikációtól a meghozandó intézkedésekig? |
Végül, de nem utolsó sorban jöjjön a dolgozatom címében szereplő kérdés. És mit szól ehhez a nemzet SOC? Kifejtve: És mit szól ehhez a nemzeti kiberbiztonsági operatív központ? Tudom, pimasz a kérdés, mert legjobb tudomásom szerint olyan SOC-ja Magyarországnak nincs, amely az egész ország kibervédelmét operatív módon lát el, vezető szerepet játszik a támadások megelőzésében, az attakok elhárításában és a támadók szájának az alapos elkenésében. |