Technology

Rab Gergely, Dell Magyarország
Rab Gergely, Dell Magyarország
Forrás: Dell Magyarország
IPAR 4.0

Adatok és emberek kellenek

Könnyű úgy gondolni az Ipar 4.0-ra, mint gyártási és technológiai folyamatok megfelelően összeválogatott együttesére. Ezekre természetesen szükség van, de aki csak erre figyel, kihagy egy rendkívül lényeges komponenst: az embert.

Még mindig sokan hiszik, hogy az Ipar 4.0 az automatizációról és a robotizációról szól. Pedig ezek már az előző korszakot, ha úgy tetszik, az Ipar 3.0-t is jellemezték. Az Ipar 4.0 ezzel szemben sokkal inkább az adatok begyűjtéséről, elemzéséről és a szükséges információk kinyeréséről szól, amely alapján önhangoló gyártási rendszert lehet kialakítani. Ez azonban még csak a technológia. Az Ipar 4.0-hoz hozzátartozik a gépek és az emberek összhangja is. Nem csak a technológiát kell fejleszteni, hanem az embereket is tovább kell képezni, és meg kell teremteni az emberek és gépek harmonikus, ergonomikus együttműködését. Komplex világ alakul ki a szemünk előtt, ahol nem lehet szétválasztani az emberek és gépek optimalizálását – foglalja össze Rab Gergely, a Dell Magyarország szenior konzulense, hogyan tekint vállalata a gyártást meghatározóan átalakító trendekre.

Adatokat, minden mennyiségben

Manapság általános a vélekedés, hogy az adat az új olaj, de ezt az olajkincset a gyártóvállalatoknak csak kis része használta ki eddig. Pedig lenne miből meríteni, mondja Rab Gergely: egy fröccsöntőgép egyetlen termék legyártása során akár 2 ezer elemi adatot is elő tud állítani. Ha a vállalkozás szeretné javítani a hatékonyságát, növelni a kihozatalt, csökkenteni az energiafelhasználást vagy a selejt arányát, akkor ezeket az adatokat hasznosítania kell. Ám ha az adott termékből naponta több tíz- vagy százezret állítanak elő, olyan mennyiségű adat keletkezik, amit hagyományos (például táblázatos) módszerekkel nem lehet elemezni.

Sok vállalatnál ezért azt a módszert követik, hogy először csak néhány alapadatot (hőmérséklet, páratartalom, ciklusidő) gyűjtenek, és ezeket kezdik elemezni. Amikor pár hónap múlva jelentkeznek az első eredmények, bővítik az analitikába bevont adatok körét (mondjuk a nyomással és a granulátum nedvességtartalmával), de mire ezekből megint hasznosítható eredmény lesz, újra eltelt több hónap.

Informatikai cégek az Ipar 4.0-ért


Három, alapvetően az informatikában érdekelt cég, a Cloudera, a Dell EMC és a REACH közösen hozott létre egy olyan Ipar 4.0 megoldást, amely mesterséges intelligenciát használva növeli a termelés hatékonyságát. A Cloudera a Hadoop alapokon nyugvó adatgyűjtő platformot kínálja; a REACH az adatelemző és gépi tanulásos algoritmusokat biztosítja; a Dell pedig mindazokat az infrastrukturális elemeket, amelyek a rendszer hatékony működéséhez szükségesek. Ezek alapvetően három szintre tagolódnak. Az első a „fog computing”, vagyis a közvetlenül a gyártósorok melletti adatgyűjtés és –előfeldolgozás; a második a vállalati adatközpont, ahol a data lake is működik; a harmadik pedig a felhőszolgáltatások lehetnek. Bár alapvetően informatikai cégek, mind a Cloudera, mind a Dell számos ipari ügyféllel áll szoros kapcsolatban, így globális tapasztalatokkal rendelkeznek ipari környezetekből, amely tapasztalatot meg tudják osztani az Ipar 4.0 iránt érdeklődő ügyfeleikkel, mondja Rab Gergely.

A Dell és Rab Gergely ezért más utat javasol a gyártóknak. Helyezzenek el annyi szenzort, amennyit csak lehet, és gyűjtsenek be minden adatot, még akkor is, ha kezdetben nem látják, mire lehetne majd hasznosítani. Még az sem lényeges, hogy az adatok rendkívül pontosak legyenek (persze a mérés hibahatárával tisztában kell lenni). Ennyi adatot persze nem lehet hagyományos relációs adatbázis-kezelőben tárolni, erre valami Nagy Adat technológián (például Hadoop) alapuló adattárra (data lake) van szükség. A felhalmozott adatok között aztán már lehet válogatni, hogy közülük mit és hogyan akarnak elemezni. Ezt az elemzést a úgynevezett mesh-rendszerekkel akár valós időben is meg lehet tenni, így az esetleges gyártási problémák azonnal felszínre kerülnek, lehetővé téve az azonnali beavatkozást. Ha pedig az elemzést gépi tanulással is megtámogatják, a korábbi tapasztalatok alapján akár javaslatokat is tehet a rendszer – például emeljék az alapanyag hőmérsékletét 200-ról 220 fokra, mert az a múltkoriban is jelentősen csökkentette a selejt arányát, hoz egy egyszerű példát Rab Gergely.

Mindez pedig nem csak a klasszikus tömeggyártásban lehet hasznos. Az Ipar 4.0 egyik új hozadéka a „személyre szabott tömegtermelés” megjelenése lehet: ez nem más, mint a tömeggyártásban használt hatékony megoldások alkalmazása egyedi igények kielégítésére. Óriási előnybe kerülhet egy olyan gyártó, amelyik naponta nem csak legyárt 6 ezer nyomtatott áramköri lapot, hanem ezek mindegyikét egyedi igényekre is tudja szabni. Márpedig az adatelemzéssel és az abból fakadó rugalmassággal ez is megvalósítható, és elkerülhető a gyors termékváltásból fakadó selejtek, állítja a Dell szakértője.

 

Képzett munkaerő nélkül nem megy

Az automatizált rendszerek számos helyen ki tudják váltani az emberi munkaerőt, elsősorban a repetitív, monoton, ismétlődő feladatokban -- például bizonyos típusú vizuális minőségellenőrzésre sokkal jobb lehet egy kamerás rendszer, mint egy képzetlen, unatkozó dolgozó. Ugyanakkor továbbra is szükség lesz humán dolgozókra, akiknek viszont a korábbinál magasabb hozzáadott értékű munkát kell végezniük – képzett munkaerő nélkül automatizálni sem lehet igazán.

Ezért nagyon fontos, hogy a gyártási és informatikai technológia mellett az Ipar 4.0 felé forduló cégek a humán tőkébe is beruházzanak, magyarázza Rab Gergely. Képezni, továbbképezni kell a dolgozókat, és minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a jó munkaerőt megtalálja és meg is tartsa a cég. Ennek néha egészen szokatlan módszerei is lehetnek. A Dell például CSR-tevékenysége részeként munkahelyi bölcsőde programot hirdetett. A vállalat összerakott egy módszertant, amely segítségével könnyen, gyorsan és kockázatok nélkül bele lehet vágni egy munkahelyi bölcsőde kialakításába. A módszertan tartalmazza az összes szükséges jogi és szabályozási tudnivalót, a legjobb gyakorlatokat, segítséget kínál a szükséges dokumentációk elkészítéséhez, a mintatervek beszerzéséhez. „A munkahelyi bölcsőde segít bevonni a munkaerőpiacra a kisgyermekes anyákat. Mind a dolgozó, mind a munkáltató rugalmasabb tud lenni, jobban figyelembe tudják venni egymás igényeit, aminek végeredményeképpen motiváltabb lesz a munkatárs, kevesebb lesz a hiányzás, és így összességében bérköltséget lehet megtakarítani”, említ egy ritkán végiggondolt szempontot Rab Gergely.

Fontos megtalálni azokat a pontokat is, ahol a gépek és az emberek információt tudnak cserélni, együtt tudnak működni. Ennek az egyik legegyszerűbb változata a gyártósori kijelző lehet: a gyártócellában elhelyezett képernyős folyamatosan valós idejű adatokkal látja el a dolgozót, aki így figyelemmel kísérheti, hogyan áll pillanatnyilag az egyes mutatókban, miben kellene jobban teljesítenie.